Jézus szavaival ajánlotta Kopi Mundi szobrait Dresch Mihály

Ritka élményben lehetett része annak, aki a Tárt Kapu Galériában átélhette Dresch Mihály rendhagyó tárlatvezetést Kopi Mundi Zoltán outsider művész kiállításán. Pál Mariann írása teljes terjedelmében a galéria honlapján olvasható.

Dresch a tőle megszokott szűkszavúsággal, néhány jól irányzott mondattal ajánlotta az érdeklődőknek Kopi Mundi munkáit:

a szobrok zseniálisak, magukért beszélnek, nézni kell őket, csodálni, nem beszélni róluk

– így a dzsesszmuzsikus.

Egyetlen alkotást emelt ki a többi közül, amely témájában is eltér a többitől, azt, amely a Názáreti Jézust ábrázolja, amint szamárháton érkezik Jeruzsálembe. Számára ez a legszebb jelenet a Bibliában: az egyszerű nép szőnyegeket, pálmaágakat terít elé, hogy méltóképpen vonulhasson be a Megváltó, és ő nem máson, mint egy szamáron megy be.

1660517_427252880759041_8812896219591104565_n
Uszadékfából készülnek a mesebeli figurák

Kopi Mundi szobra valóban megkapóan ábrázolja ezt a kivételes pillanatot a maga keresetlen egyszerűségében. Dresch Mihály megjegyezte, hogy Jézus mondta azt is, míg nem lesztek olyanok, mint a gyerekek, addig nem juttok be az Isten országába. Szerinte ezek az alkotások ezt igazolják.

Kopi Mundi Zoltán a Duna-parton begyűjtött uszadékfából készíti különleges szobrait, amelyek többnyire „barvájok”, egy tündérmese szereplői, amelynek alapja egy még gyerekkorában hallott „mese” – egy rakodómunkás valószínűleg saját maga által költött története. Az uszadékok némelyikében midenféle lények rejtőznek, sok közülük barváj, akiket egy boszorkány varázsolt el, és az utolsó barvájra várnak, hogy kiszabadítsa őket.

Dresch Mihály erre az alkalomra saját készítésű találmányával, a fuhunnal állt elő, amely egy kínai bambuszfurulyából fejlesztett fúvós hangszer, alkalmazkodva ezzel az eseményhez és a kiállító művészhez: Kopi Mundi is szeret zenélni, ámbár többnyire csak a maga kedvére pengeti odahaza, ugyancsak uszadékfából készített húros hangszerét. Természetesen saját szerzeményeit zengeti rajta barváj stílusban előadott énekével.

A Tárt Kapu Galéria létrejöttéről és általánosabb céljairól Tóth Eszter elmondta, hogy hazánkban először az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) 2004-ben megnyílt Tárt Kapu Galéria adott otthont az art brut alkotásoknak. Az alkotói közösségek jelentős képzőművészeti életművek formálódását is segítették; e kiállítások sorozatát az OPNI bezárása szakította meg 2007-ben.

A Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány hosszas és kitartó munkájának eredményeképp a Ferencvárosi Önkormányzat támogatásával a Tárt Kapu Galéria 2013 márciusában újranyílt a nagyközönség előtt. A galéria célja a magyarországi art brut, outsider art integrálása a hazai és a nemzetközi kulturális és társadalmi életbe, széleskörű lehetőséget biztosítva helyi, regionális és nemzetközi együttműködésekre, bemutatkozásokra.

Megosztás: