A neandervölgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel – feltételezik amerikai kutatók.
A tűz használata lehetővé tette volna a modern ember ősi rokonai számára, hogy több kalóriához jussanak ugyanannyi eleségből, ami nem történt meg. Miközben a tűz használata következtében a modern ember populációja növekedett, a neandervölgyié csökkent, majd kihalt – mutatták ki számítógépes modellezéssel a Bostoni Egyetem szakemberei.
A tűz használata jelentős előnyt teremtett a modern ember számára és fontos tényező lehetett abban, hogy összeomlott a neandervölgyi populáció, vagy keveredett a modern emberével
– mondta Anna Goldfield, az egyetem régészeti tanszékének doktorandusza, aki eredményeiket bemutatta az Amerikai Régészeti Társaság éves tanácskozásán San Franciscóban.
Az emberiség történetének egyik legrégibb rejtélye, hogy miért halt ki Európa nagy részén a neandervölgyi ember mintegy 40 ezer évvel ezelőtt, ahol több százezer éven át élt, mielőtt 45 ezer éve megjelentek az első modern emberek. Majd egy viszonylag rövid idő múlva a neandervölgyiek eltűntek – hangoztatta Goldfield.
A modern emberek megjelenése valamilyen kapcsolatban áll a neandervölgyiek kihalásával
– mondta a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportálnak.
Ennek pontos oka régóta viták középpontjában áll. Néhányan feltételezik, hogy a neandervölgyiek egyre nehezebben fértek hozzá a szükséges táplálékforrásokhoz, mivel kicsiny csoportokban éltek, és csak helyben kereskedtek. Más tudósok még azt is felvetették, hogy a modern ember megette neandervölgyi vetélytársait.
Goldfield és kollegája, Ross Booton, a brit Sheffieldi Egyetem matematikus-biológusa azt vizsgálta, a tűz használata összefügghetett-e kihalásukkal.
A neandervölgyiek és a modern emberek közötti egyik nagy különbség az, hogy utóbbiak tökélyre vitték a tűz használatát. Nemcsak meleget biztosítottak maguknak általa, de lehetővé vált számukra az élelem sütése, főzése. Ezáltal megölték a baktériumokat, ami biztonságosabbá tette táplálékukat, denaturálták a fehérjéket, ami azt jelentette, hogy szervezetük több kalóriához juthatott ugyanannyi élelemből. Ráadásul a neandervölgyieknek több kalóriára volt szükségük, mert testtömegindexük átlagosan jóval nagyobb volt. A modern ember kevesebb táplálékigénye határozott előnyt jelentett számára az akkori hideg, élelem szempontjából gyér nyugat-európai környezetben
– magyarázta Goldfield.
Néhány kövület tanúskodik arról, hogy a neandervölgyiek használtak tüzet, de valószínűleg nem gyakran és nem folyamatosan. Neandervölgyiek több tízezer évig éltek két délnyugat-franciaországi lelőhely, Roc de Marsal és Pech de l’Aze IV térségében is. Ezeken a helyeken több tízezer kőeszközt és állati csontot találtak, de nincs jele a tűz használatának – mondta a Live Science-nek Denis Sandgathe, a Simon Fraser Egyetem régésze, aki részt vett a lelőhelyek feltárásában.
A neandervölgyiek tűz használata nélkül is boldogultak egy ideig
– tette hozzá.
Ahhoz, hogy megértsék a tűz használatának a hatásait a neandervölgyi populációra a kutatók számítógépes modelleket használtak. A szimulációk segítették megbecsülni, miként változott a modern ember és a neandervölgyi ember populációja, amikor a modern emberek egyre gyakrabban használták a tüzet a neandervölgyieknél, és amikor a két csoport egyformán használta a tüzet. A szakemberek megvizsgálták a mindkét csoport számára fő táplálékul szolgáló rénszarvasállomány változását is mindkét esetben.
A kapott számadatok megmutatták, hogy minél gyakrabban használta a modern ember a neandervölgyi rokonaihoz képest a tüzet, annál valószínűbb volt, hogy népességük növekedett. Emiatt viszont csökkent a neandervölgyiek számára elérhető rénszarvasok száma. Idővel a modern ember a forrásokat illetően egyszerűen lekörözte a neandervölgyieket, ez vezethetett utóbbiak eltűnéséhez.
Mivel sok minden ismeretlen még a neandervölgyiekről, nem lehet határozott végkövetkeztetéseket levonni kihalásuk okairól. Például a becslések durvák arról, mennyi kalóriára volt szükségük a túléléshez. A tudósok abban sem értenek egyet, pontosan mit is evett a neandervölgyi ember. Növényevő volt vagy túlságosan is húsevő – esetleg kannibál lehetett – mindez ugyanis hatással lehetett arra, hogy a tűz milyen szerepet játszhatott túlélésükben
– magyarázta Sandgathe.
