Lászlóffy Csaba József Attila-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő, az MMA rendes tagja 2015. április 14-én, hosszú betegség után elhunyt. Az 1939-ben az erdélyi Tordán született, majd az 1950-es évek közepétől Kolozsváron élő irodalmár pályáját kezdettől fogva a kísérletezés, a különféle műnemi és stilisztikai minőségek rétegződéseinek vizsgálata, keresztezése, a történeti és lélektani érdeklődés határozta meg. Költőként és prózaíróként egyaránt jelentőset alkotott. Mintegy ötven kötete látott napvilágot, legutóbbi A költő utolsó színhelye címmel, 2014-ben jelent meg. Al. Philippide, Eugen Jebeleanu, Aurel Rău, Bazil Gruia, Nicolae Prelipceanu, Șt. Augustin Doinaș költészetének magyar tolmácsolója volt.
Az ég nyílott és becsukódott –
sosem az eső üldözött
a parti homoksávon
s a fénylő macskaköveken
(Beckett-apokrif)