+ Ajánló

Ilyen se történt korábban Gyarmatpusztán! – fotók

gyarmatpuszta

Lehet, hogy Gyermelyhez tartozó Gyarmatpuszta fáit még Sándor Móric (1805-1878) gróf idejében ültették, de még ezek a fák sem láttak ilyesmit. Pláne, velük nem történt!

Lehet, hogy Gyermelyhez tartozó Gyarmatpuszta fáit még Sándor Móric (1805-1878) gróf idejében ültették, de még ezek a fák sem láttak ilyesmit. Pláne, velük nem történt!

gyarmatpuszta

fotó: Zalán Klára

Gyarmatpuszta – talán az Ördöglovasnak köszönhetően is – olyan hely, ahol még a Költészet Napja is egy hétig tart, s szervező helyiek nem csak a kultúrára, de a tájra is odafigyelnek:

versekbe öltöztették a fákat!

A Költészet Napján indított akcióra bárki elküldhette kedvenc versét, amit aztán a helyiek installáltak kíméletesen – Nem ám százas szeggel! – az évszázados fasor fáira. A verssorokkal díszített fasorban andalogva egy pillanatra talán egységben láthatjuk, a tájat, a természetet és az egyszer építő, máskor romboló emberi kultúrát is.

gyarmatpuszta

fotó: Zalán Kára

A Költészet Napjának eseményei között érdemes megemlíteni az ilyen kezdeményezéseket is, pláne, hogy az izgalmas záróesemény még előttünk van.
A 18-i rendezvény részletei elérhetők a „Gyarmatpuszta barátai” közösségi oldalon.

gyarmatpuszta

fotó: Zalán Klára

Azt már csak kultúrtörténeti érdekességként jegyezzük meg, hogy a gyarmatpusztai családi sírboltban nyugvó Sándor Móricz gróf miatt még Áder János köztársasági elnöknek is köze van szegről-végről a versekkel ékes gyarmati fákhoz, hiszen az ő rezidenciájaként szolgáló Sándor-palotát gróf Sándor Móric apja építtette.

gyarmatpuszta

fotó: Zalán Klára

gyarmatpuszta

fotó: Zalán Klára

A fotókat Tóth Ágnes és Zalán Klára készítették.

1 hozzászólás

1 hozzászólás

  1. nekeresdi Néma

    2016-02-25 - 05:17

    Megkérdeztük a szakembert: Volt-e nálunk rendszerváltás?

    Kódis János 59 éves váltókezelő a Pusztagödöri vasútállomáson. Negyvenöt éve van a szakmában, de ha hozzá vesszük, hogy az apja is váltókezelő volt, nyolcvan éves szakmai múltat mondhat magáénak. Az első kérdésünk az volt, ami mindnyájunkat foglalkoztat, mindennapos vita tárgya:
    — János bácsi, volt-e nálunk rendszerváltás?
    — Volt a rosseb fiam!
    — És miért nem volt?
    — Azér gyerekem, mert a vágány a régi maradt! Látod, ez itt a váltó. Ennek van két állása. Vagy jobbra döntöm, vagy balra. Oszt ezzel a böhöm nagy súllyal kell működtetni. Ez a váltó eredetileg jobbos vót, aztán jöttek a kommunisták, oszt kezdték piszkálni. De meg se bírták emelni, míg az oroszok be nem jöttek. Azok osztán átlökték nekik balra.
    — Ettől megváltozott valami János bácsi?
    — Meg ám fiam!
    — Micsoda?
    — Hát kifele mindig tele vagon ment, befele meg az üres vagon gyütt, osztán annak is örültünk.
    — Miért?
    — Hát, hogy legalább a vagont visszaadták!
    — Mostanában, hogy van ez?
    — Hát kérem, most a váltót megint jobbra állították, oszt azóta, megszűnt a forgalom.
    — Magának jobb lett ettől János bácsi?
    — Hát, ha csak attól nem, hogy azóta, semmi dolgom nincs. Ha nem így vónék nyugdíj előtt, hát már munkanélküli vónék, mint a gyerekeim.
    — Ők mit csinálnak?
    — Ők igazi kódisok.
    — Miért?
    — Mert kilökték Őket a holtvágányra.
    — Az melyik János bácsi?
    — Az amék nem vezet sehova!
    — 1990

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Népszerűek

To Top