Legalábbis gondolta a naiv szerkesztő. Merthogy az élet olyan, hogy minden hamarabb történik, mint várnánk. Idén a költészet napja hiába esik szombatra, a vasárnapi boltbezárások miatt sokan pénteken ünneplik, hogy szombaton tudjanak vásárolni. Nem, ez nem igaz. De aztán ha belegondolunk, mégis lehet benne valami, egy pici rugó, ami a szombatot átértelmezi. A költészet persze halhatatlan, és miért pont vasárnap halna meg.
Mindenki verselhet Lillafüreden a költészet napján
Mindenki elmondhat egy verset szombaton, a költészet napján Lillafüreden, ott, ahol 1933-ban József Attila megírta a magyar líra egyik legismertebb költeményét, az Ódát.
Csörnök Mariann, a rendezvényt szervező miskolci II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársa pénteken azt mondta: Miskolc hagyományosan Lillafüreden ünnepli a költészet napját, hiszen az 1933-ban Lillafüreden tartott írókongresszus idején írta József Attila az Ódát. Erre emlékeztet a Palotaszálló függőkertjében az emléktábla és a költő 2005-ben felavatott szobra, Varga Éva alkotása is ezt idézi a függőkertben, a Költészet teraszán.
Az ünnepségen Csontos János József Attila-díjas költő – aki tíz évvel ezelőtt megjelent, Száz év talány című kötetében kiegészítette József Attila-töredékeit – mond ünnepi beszédet, az Ódát pedig Juhász Márton, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium tanulója, a városi versmondó verseny második helyezettje adja elő.
Ugyanakkor a költészet napján mindenki mondhat egy rövid verset József Attila szobránál, aki nem szeretne mikrofon mögé állni, az sem marad ki, kaphat segítséget a fiatal versmondótól.
Különleges programokkal ünnepelnek a budapesti színházak
A költészet napja alkalmából különleges programok várják a közönséget a budapesti színházakban szombaton: a Nemzeti Színházban idén is megrendezik a Versünnep Fesztivált, a Vígszínház társulatának tagjai kedvenc verseikkel köszöntik a magyar költőket, a Katona József Színházban pedig a Faustból tartanak felolvasást.
A költészet napját 1964 óta minden évben április 11-én, József Attila (1905-1937) születésnapján tartják Magyarországon. Ezen a napon irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal, koszorúzásokkal, közös versmondásokkal, filmvetítésekkel, rendezvényekkel tisztelegnek a magyar líra előtt idehaza és a határon túl is.
Idén tizedik alkalommal hirdették meg a Versünnep Fesztivált, amelyre a jelentkezőket most először a vers- és prózamondás mellett énekelt vers és versmegzenésítés kategóriában is várták. A hivatásos előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói számára kiírt verseny döntője a budapesti Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán lesz szombaton. A fesztivál alkalmával több évfordulóról is megemlékeznek: köszöntik a 225 éves magyar nyelvű színjátszást és a 150 éves Színház- és Filmművészeti Egyetemet, és emlékeznek a 100 éve született Gáti Józsefre, az intézmény legendás beszédtanárára.
Idén van József Attila születésének 110. és Márai Sándor születésének 115. évfordulója is, így a versenyzőknek a minden évben kötelező kortárs alkotás mellett az ő műveikből is választaniuk kellett. A döntőt megelőzően egész napos program várja az érdeklődőket a Nemzeti Színházban.
A Katona József Színházban szombaton Antik ábránd, modern vidékfejlesztés címmel Márton László olvas fel részleteket Goethe Faust című műve második részének új fordításából.
A Vígszínházban szombat délután a társulat tagjai és vendégművészei kedvenc verseikkel köszöntik a magyar költőket, és megemlékeznek az idén hetven éve meggyilkolt Szerb Antal íróról is.
A Pesti Magyar Színház versírópályázatot írt ki 7-14 éves gyerekek számára, a pályázatra érkezett műveket a színház alkotói csapatából három szerző, Balázs Ágnes, az Andersen, Berg Judit, a Rumini és Böszörményi Gyula, az Almaszósz című darab írója zsűrizte. A győztes alkotást a szombat délutáni gyerekelőadás, az Andersen előtt olvassák fel a nézőknek.
Az Örkény Színházban slam poetry sorozattal ünneplik a költészet napját április 16-án, csütörtökön. Az Örkény Színház és a Whitman fiúk közös sorozatának estjén a magyar költészet egyik legnagyobb hatású klasszikusát, József Attilát próbálják
megszólítani, megszólaltatni és egy kicsit mindenképp megfejteni is.
Az est fellépője Áfra János, Erdős Virág, Győrfi Kata, Kukorelly Endre, Mészáros Péter, Pion István, Pajor Tamás. Az est házigazdája Simon Márton és Závada Péter.
Költészet napja Csongrádon
Emlékülés, koszorúzás, rendhagyó irodalomórák színesítik azt a költészet napjához kapcsolódó programsorozatot, amelyet tizenhatodik alkalommal rendez meg szombaton az Alföld Művészeti Egyesület Faludy György Irodalmi Műhelye és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (MIT) megyei tagozata.
Az egész napos rendezvényfolyamban szombat délelőtt az általános iskolák és a középiskolák tanulói rendhagyó irodalom órákon találkozhatnak ismert költőkkel és írókkal, majd a diákok együtt koszorúznak az alkotókkal kilenc olyan helyszínen, ahol klasszikusaink – mások mellett Juhász Gyula, Móra Ferenc, Batsányi János és Jókai Mór – emlékhelye található.
Délután tartják a Művelődési Központ dísztermében az Irodalomtörténeti Társaság Csongrád Megyei Tagozata megalakulásának 25. évfordulójára szervezett emlékülést, majd a 45 éves Faludy Irodalmi Műhely összművészeti ünnepi műsorát, amelyre az ország minden tájáról érkeznek írók, költők – közölték a szervezők pénteken.
Az ünnepi műsorban mások mellett a Zenebarátok Csongrád Városi Kórusa lép fel, előszót mond Péter László, a megyei tagozat tiszteletbeli elnöke. A közönséget Gintli Tibor, a MIT országos elnöke, az ELTE Irodalom-és Kultúratudományi Intézetének helyettes vezetője, a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszék vezetője köszönti, előadást tart Fábiánné Szenczi Ibolya, a MIT országos alelnöke.
A költészet napja alkalmából jelenik meg az Alföldi paletta című antológia, amely 16. évadját éli, valamint az Irodalmi füzetek éves kiadványa is. Az Alföldi palettát Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő és Góg János Juhász Gyula- és Váci Mihály-díjas költő, az antológia szerkesztője mutatja be.
A költészet napját 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik Magyarországon az 1905. április 11-én született József Attila költő tiszteletére.
Öt verseskötettel ünnepli a költészet napját szombaton a Libri Kiadó
A Darwin rágyújt az űrben című rendezvényen Kemény Zsófi, Dékány Dávid és Sirokai Mátyás könyveit, valamint a Slam.Pont antológiát mutatják be este a Corvintetőn, míg délelőtt a Mesemúzeumban Lackfi János és Vörös István Apám kakasa című kibővített kötete lesz a középpontban.
Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetője elmondta, hogy alapítása óta a cég minden évben megünnepelte a költészet napját, rendszerint jelentős számú közönség előtt. Az elmúlt két és fél év alatt 13 verseskötetet adtak ki, az eladott példányszám pedig eléri a 40 ezret. Simon Márton Polaroidok című 2013-as kötetéből eddig több mint húszezer példány fogyott – sorolta.
Nem slam poetryt adunk ki, de vannak költőink, akik ezt a mozgalmat is képviselik
– hangsúlyozta Sárközy Bence, aki szerint köteteik a „hagyományos” verseskötetek közé sorolandók, a szövegek előadás és zene nélkül is megállják a helyüket.
Nem az a kérdés, hogy ma kinek adunk el szépirodalmat, hanem hogy holnap kinek fogunk
– indokolta, miért álltak a slammozgalom mögé. Rámutatott: a magyar líra erősebb a magyar prózánál, mert állandóan képes magas minőséget tartani, míg a prózaírók teljesítménye – a remekművek ellenére – évről évre hullámzik.
Persze a költészet kevéssé hálás műnem.
Kemény Zsófi Nyílt láng használata címmel rendezte kötetbe eddig született verseit, amelyek kapcsán a kiadó vezetője a megszólalás természetességét méltatta. Sárközy Bence a legfiatalabb generáció egyik legmarkánsabb hangjának nevezte Dékány Dávidét, akinek Darwin Motel című kötetében visszatérő téma a szorongás, a különféle mániák, a pusztító indulat és a szerelem. Sirokai Mátyás A beat tanúinak könyve után jelentkezett most új kötettel, A káprázatbeliekhez című gyűjtemény főleg prózaverseket tartalmaz, és – mint Sárközy Bence fogalmazott – a költő egyedi nyelvével a szakrális science fiction költészetet teremtette meg.
A költészet napjára időzítve jelenik meg a Csider István Zoltán és Pion István szerkesztett Slam.Pont könyvsorozat második része, amelyben Győrfi Kara, Kövér András Kövi és Simon Márton szövegei kerülnek terítékre. A kötethez Kálmán C. György írt magyarázó tanulmányokat, a szövegeket interjúk, rajzok, fényképek egészítik ki.
A köteteket április 11-én 19 órától budapesti Corvintetőn mutatják be a szerzők jelenlétében, az esten költők és slammerek együtt emlékeznek József Attila születésnapjára. A zenét a Gourmand formáció szolgáltatja.
Sárközy Bence kiemelte: a költészet napján 11 órától a Mesemúzeumban a gyerekeknek tartanak matinét, amelyen bemutatják Lackfi János és Vörös István Apám kakasa című, klasszikus gyerekversátiratokat tartalmazó kötetének kibővített kiadását is. A rendezvényen közreműködik Fullajtár Andrea színművész.
Szoboravatás, irodalmi hajókirándulás és közös verselés is lesz Pest megyében
Pest megye nagyobb településein számos programot kínálnak a hétvégén a költészet napja alkalmából. Szinte mindenütt lesz felolvasóest, közös szavalás, több óvodában, iskolában verses-zenés vetélkedőt hirdettek, de szoboravatás és irodalmi hajókirándulás is szerepel az ünnepi kínálatban.
Százhalombattán péntek este a helyi Sérültekért Alapítvánnyal közösen emlékeznek József Attila születésének 110. évfordulójára a Barátság Kulturális Központban. Az alapítvány Felhőjárók nevet viselő mozdulatszínháza Cseh Tamás dalaival lép fel, a versmondással fűszerezett műsorban a város ismert képzőművészei, zenészei is közreműködnek.
Törökbálinton szintén pénteken hirdetik ki a versíró pályázat eredményét, majd Irodalom a karikatúrában címmel kiállítás nyílik. A program előadóesttel és irodalmi kávéházzal zárul. A törteli művelődési házban versmaraton kínál kellemes szórakozást az irodalombarátoknak péntek délután, a legkisebbeken kívül felnőtt csoportokat, baráti társaságokat, munkahelyi közösségeket is várnak a szervezők.
A költészet napján, április 11-én avatják fel Gödöllőn a József Attila Altató című verséből ismert „kis Balázs” szobrát, Erős Apolka Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását. A költemény egy gödöllői kisfiúnak, Gellér Balázsnak íródott, aki a szintén a városban élő Ottó Ferenc zeneszerző unokaöccse volt. Az egykori „kis Balázs” később tényleg katona lett, mint ahogy az a versben is szerepel. A szobor elkészítéséhez, illetve felállításához a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 5 millió forinttal járult hozzá.
Irodalmi hajók indításával emlékezik meg a költészet napjáról Leányfalu. A 36 utast befogadó hajó vasárnap először 9 órakor indul a településről Szentendrére, majd vissza. Részvételi díj helyett csupán annyit kérnek a vendégektől, hogy hozzanak magukkal egy vagy több verset, amelyet útközben felolvashatnak. A nagy érdeklődésre való tekintettel érdemes előre regisztrálni a konyvtar.leanyfalu@gmail.com e-mail címen.
Az irodalmi hajó lesz a helyszíne annak a konferenciának is, amely Móricz Zsigmond fiatal írónemzedékekre gyakorolt hatását vizsgálja a témában jártas szakemberek közreműködésével. A konferenciajárat délelőtt 11 órakor fut ki a leányfalui kikötőből.
A Pest megyei Telkiben az évek óta hagyománnyá vált játékos verselésre, a kapuk sajátos dekorálására buzdít a Kokukk Egyesület. A házak kapujára a lakók legkedvesebb versét vagy verseit lehet kifüggeszteni, hogy az arra járók a költemények elolvasása után nyugodtabb lélekkel, derűsebben térjenek haza – áll a felhívásban.
A kinyomtatott vagy legépelt, átlátszó fóliába bújtatott verssorok a település iskoláinak, óvodáinak, boltjainak és más intézményeinek, vendéglátó egységeinek bejáratáról is visszaköszönnek majd – remélik a szervezők.
Tizenegy éves költő verseit szavalják Sopronban
Egy tizenegy éves soproni költő, Márkus Boróka verseit szavalják szombaton a Soproni Petőfi Színház művészei város szerte – mondta a teátrum igazgatója.
Pataki András kifejtette: Bárhonnan támadhat a vers mottóval idén is verskommandóval csatlakozik a költészet napjához a színház társulata. Harmadik éve lepik meg a helyi járatú autóbuszokon, megállókban, vonatokon és a város közterein közlekedőket egy-egy verssel a művészek április 11-én.
Idén azonban nem egykori magyar költők verseit szavalják a művészek, hanem egy 11 éves soproni lány műveit.
Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a színháznak nemcsak a közönség kiszolgálása a feladata, hanem az is, hogy a felbukkanó tehetségekre figyeljen és lehetőséget adjon képességeik kibontakoztatására.
Az ötödik osztályos Márkus Boróka három éves korában kezdett rímeket írni, amelyekből később rövid versek születtek. Pataki András az Így írok én című irodalmi pályázatra érkezett alkotások bírálata közben találkozott a lány verseivel.
Márkus Borókáról azt mondta, hogy fiatal kora ellenére a lány „jelenős tehetséggel bír” és nagyon örül, hogy Sopronba
egy ilyen lányt hozott a szél.
Márkus Boróka elmondta, hogy verseinek témáit főleg a természet ihleti. Szeret kirándulni, műveinek visszatérő motívumai a madarak és az erdő. Évente mintegy negyven verset ír. Tavaly a 20. József Attila országos versíró pályázaton kiemelt első díjat kapott, műve akkor megjelent a pályázók alkotásaiból készült kötetben, de a helyi napilap is közölt már tőle egy verset.
A színház művészei Boróka mintegy húsz versét szavalják szombaton.
A magyar költészet napját 1964-től minden évben április 11-én, József Attila születésnapján ünneplik Magyarországon.
Programok József Attila születésnapján
Számos programmal, egyebek mellett a Ferencvárosban található, felújított József Attila-emlékhely megnyitójával ünneplik szombaton a költészet napját.
A IX. kerületi Gát utca 3. szám alatt, a költő szülőházában szombaton köszöntőt mond Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Bácskai János polgármester és E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Az ünnepségen irodalmi összeállítás hangzik el József Attila verseiből, közreműködnek Kokas Katalin Liszt-díjas hegedűművész mellett a Nemzeti Színház művészei és ferencvárosi diákok.
A megnövelt látogatóterű emlékhelyen nyíló kiállítás József Attila költeményein, művészetbölcseleti írásain, kéziratain, fotóin, könyvein, személyes tárgyain keresztül mutatja be a költőt. Az installációval két részre osztott tér bal oldala a valóságos tereket és személyeket, valamint a hozzájuk kapcsolódó emlékeket jeleníti meg, a másik oldal a „költői lakozás” tere – közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM).
Szombat délután játszóházra és interaktív verskoncertre várják az érdeklődőket a Ferencvárosi Művelődési Központban (FMK), ahol csütörtök este Turek Miklós előadásában versszínházi monodráma látható József Attila utolsó, elképzelt éjszakájáról. Másnap a Katáng zenekar költészet napi koncertje várja a gyerekeket ugyanezen a helyszínen.
A József Attila-lakótelepen pénteken a költő emlékművénél lesz koszorúzás a Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola tanulói és tanárai közreműködésével. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjteményben kiállítás nyílik a budapesti diákoknak meghirdetett versillusztrációs pályázatra érkezett munkákból. Az FMK-ban a III. Ferencvárosi József Attila Versfesztivál gálaestjét rendezik: a rendezvényen a Kaláka együttes műsora hangzik el, valamint díjat is átadnak.
Petőcz András József Attila-díjas író, költő, szerkesztő lesz a vendég szombaton az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és a Kelenföldi Evangélikus Egyházközség szervezte költészet napi eseményen a kelenföldi evangélikus gyülekezet tanácstermében. Az alkotó beszélgetőtársa Galambos Ádám evangélikus teológus lesz.
Szentendrén a Kecskés Együttes próbatermében mutatják be a Medvigy Endre irodalomkutató szerkesztette Meghitt beszélgetések Nyirő Józseffel című kötetet szombaton. Az esten régi erdélyi zene hangzik el L. Kecskés András lantművész, Pálmai Árpád és Sárközi-Lindner Zsófia énekesek előadásában.
A költészet napját 1964-től minden évben ezen a napon ünneplik Magyarországon az 1905. április 11-én született József Attila költő tiszteletére.
Művészportrék Czimbal Gyula fotóművész kiállításán
Költők, írók és színészek portréiból válogat Czimbal Gyula fotóművész Arcok című kiállítása, amely a költészet napja alkalmából pénteken nyílik meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budafoki Könyvtárának galériáján.
A húsz fekete-fehér portré olyan művészeket mutat be, akik vagy maguk is alakítói az irodalomnak, vagy nagyon szoros kapcsolatban állnak vele: színészek, költők, műfordítók, szerkesztők
– mondta el Czimbal Gyula.
Az egy hónapon át látható tárlaton Blaskó Péter, Béres Ilona, Huszti Péter, Papp Diána, Csurka István, Esterházy Péter, Fehér Béla, Fehér Renátó, Juhász Ferenc, Kiss Judit Ágnes, Krasznahorkai László, Petrőczi Éva, Sofi Oksanen, Temesi Ferenc, Tóth Krisztina, Totth Benedek, Vasadi Péter, Száraz Miklós György, Krusovszky Dénes és Mán-Várhegyi Réka portréja lesz látható.
Minden képnek megvan az aktualitása, van aki első könyves, van aki kerek születésnapot ünnepelt vagy a közelmúltban tüntették ki rangos elismeréssel, például nemzet művészévé választották vagy Kossuth-díjat kapott. Ami viszont mindegyikükben közös, az az irodalomhoz, versekhez fűződő szoros kapcsolatuk
– fejtette ki a művész.
A képek legtöbbje otthonában mutatja be a művészeket, de akad akit semleges, külső helyszínen kapott lencsevégre.
Egy kép megkomponálásánál sok féle szempontot lehet figyelembe venni, de számomra a tekintet, a szempár a legfontosabb. Ha valaki belenéz a kamerába annak azért van jelentősége, ha nem néz bele akkor pedig azért.
A kiállítást Bánki Zsolt, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa nyitja meg.
Az április 30-ig látható bemutatón a képek szereplőinek munkásságával is megismerkedhetnek a látogatók.
Buszokon, főtéren verselnek Somogyban
Gálaműsorral, szavaló- és városismereti versennyel, rendhagyó előadóesttel, buszokon és főtéren szavalva ünneplik a költészet napját Somogyban.
A szervezők tájékoztatása szerint Balatonszárszón pénteken emlékeznek meg a településen 1937-ben tragikus körülmények között elhunyt József Attiláról és a születésnapjához kötődő költészet napjáról. Az idén 28. alkalommal megrendezendő ünnepségnek és versmondó versenynek ezúttal is a József Attila Általános Iskola és a művelődési ház ad otthont. A rendezvény nyitányaként megkoszorúzzák József Attila szobrát, majd a szavalóverseny díjkiosztója előtt Vizy Márton és Tóth Dávid szervezőkkel egy József Attilát idéző zenés beszélgetés résztvevői lehetnek az érdeklődők.
Kaposváron már pénteken is több helyszínen megünneplik a költészet napját. Az Együd Árpád Kulturális Központban versmondó versenyt rendeznek, a szomszédos Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtárban a Szabad Ötletek Színházának előadására várják az érdeklődőket.
A Kaposvári Polgári Casino délelőtt Lekötelező Irodalom címmel versmondó versenyt rendez a Csiky Gergely Színházban, délután pedig több Somogy megyében és Kaposváron közlekedő autóbuszjáraton Utazó költészet címmel versmondókat hallgathatnak az utazók és a várakozók az Idősek Közösségeinek Somogy Megyei és Kaposvári Szövetsége szervezésében.
Siófokon – ugyancsak pénteken – versmondó versenyre és gálaműsorra hívják a költészet kedvelőit a Kálmán Imre Kulturális Központba, este pedig a főtérre, közös szavalásra várják a város verseket szerető lakóit.
Szombaton a somogyi megyeszékhelyen az Együd Árpád Kulturális Központ és a Kaposvári Természetbarátok Turista Egyesület szervezésében költészet napi városismereti versenyt rendeznek, este a Szivárvány Kultúrpalotában a kaposvári színház társulatának egykori tagja, Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész versek köré font rendhagyó stand up estjére invitálják a közönséget.
A balatonszárszói villasoron található József Attila Emlékházban – az egykori Horváth-panzióban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő – szombaton kézműves játszóházzal, ajándékokkal és teával várják a látogatókat, Tallián Mariann és Lázár Balázs előadásában pedig Weöres Sándor és Károlyi Amy versekben elmondott élete, szerelme elevenedik meg.
A Marcali Kulturális Korzóban szombaton Lauer Péter japán haikukötetével, a Verselő Marcali című filmmel, könyvböngészdével várják a költészet kedvelőit.
Antik ábránd, modern vidékfejlesztés a Katona József Színházban
Antik ábránd, modern vidékfejlesztés címmel Márton László olvas fel Goethe Faust című műve második részének frissen készült fordításából a Katona József Színházban április 11-én, a költészet napján.
Márton László író-műfordító Goethe Faust című művének immáron mindkét részét lefordította magyarra: húsz évvel ezelőtt jelent meg az első rész, és nemrégiben, a Katona József Színház felkérésére készült el a második.
A teljes Faustot két külön előadásként Schilling Árpád rendezésében április 25-én és 26-án mutatja be a Katona József Színház. Faust szerepét Máté Gábor, Mephistóét Kulka János játssza.
A szombati felolvasáson a nagyközönség először hallhat részleteket a második rész új magyar fordításából, a fordító előadásában és értelmezésében.
A Faust második része 1825 és 1831 között készült. Goethe 1831 nyarán lezárta és lepecsételte a kéziratot, amely aztán – kívánságának megfelelően – csak halála után jelent meg.
A Goethe Intézet, a Magyar Goethe Társaság és a Katona József Színház ingyenes közös rendezvényét délután 17 órakor tartják a Katona József Színház Sufnijában – olvasható a budapesti Goethe Intézet közleményében.
Versünnep a Nemzetiben
Tizenhét professzionális előadóművész vesz részt a 10. Versünnep Fesztivál döntőjén. Az eseményt a hagyományoknak megfelelően április 11-én, a költészet napján tartják a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán.
A 18 órakor kezdődő versengést megelőzően a színház előtti parkban és az épületben egész napos rendezvény várja a költészet iránt fogékony fiatalokat és idősebbeket – olvasható a szervezők közleményében.
Mint felidézik, az idén 10 éves Versünnep rendezvénysorozata azzal a céllal indult útjára, hogy segítse a klasszikus és a kortárs magyar költészet alkotásainak népszerűsítését, mégpedig egy színművészek és előadóművészek részére meghirdetett vers- és prózamondó verseny megrendezésével.
A Versünnep Alapítvány, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Bánffy György Kulturális Szalon által meghirdetett Versünnep 2015 jubileumi versenysorozatára idén először három kategóriában lehetett nevezni. A hivatásos színművészek és előadóművészek, valamint a színművészeti egyetemek és szakirányú felsőoktatási intézmények hallgatói mellett most első ízben hirdették meg a szervezők az énekelt vers és versmegzenésítés kategóriáját, amelyre a magyar költészet iránt elkötelezett zenészek, zeneszerzők, előadók jelentkezését várták.
A fesztiválon idén megemlékeznek a magyar nyelvű színjátszás kezdetének 225. évfordulójáról, a Színház- és Filmművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulójáról, valamint a 100 éve született Gáti Józsefről, az egyetem egykori legendás beszédtanáráról. Idén ünnepeljük József Attila költő születésének 110., valamint Márai Sándor író születésének 115. évfordulóját, így a versenyzőknek az ő műveikből kellett választaniuk.
A határidőig a versenyre összesen 73 nevezés érkezett. Közülük 23-an a Kaposvári Egyetem Művészeti Karáról jelentkeztek. 42 művész az ország különböző városaiból, a legtöbben – 20 versenyző – Budapestről, de Pécsről, Szegedről, Székesfehérvárról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Vácról és Veszprémből is érkezett nevezés. A határon túlról 8-an jelentkeztek, Marosvásárhelyről, Szatmárnémetiből, Csíkszeredáról és Kolozsvárról is neveztek művészek a fesztiválra. A versenyzők kétharmada vers- és prózamondás, egyharmada pedig megzenésített vers kategóriában indult.
Az elődöntőket márciusban tartották: március 16-án Marosvásárhelyen, március 30-án Budapesten a József Attila Színházban, március 31-én pedig Kaposváron.
A Versünnep 2015 fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, valamint Szász Jenő a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A rendezvény védnöke a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Írószövetség, a Nemzeti Színház, a Színház- és Filmművészeti Egyetem és a Kaposvári Egyetem Művészeti Kara.
Kiállítás a Cultiris Galériában
Kádár Katalin Ferenczy-díjas tervezőművész, grafikus régi textilzsebkendőkre festett több mint 20 alkotását mutatja be az a kiállítás, amely Könnyek címmel csütörtökön nyílik az Örkény István Könyvesbolt Cultiris Galériájában Budapesten.
A régi textilzsebkendők egy része anyámé volt, a másik fele gyerekkoromból maradt meg
– mondta el Kádár Katalin grafikusművész, hozzátéve, hogy a zsebkendő mintáját néhány alkotáson megőrizte, de több esetben teljesen átfestette és csak a színei maradtak meg.
Előfordult az is, hogy a meglévő figurákat tudatosan fejre állította, hogy a figyelmet a festett motívumra irányítsa. Mint elmondta, akril festékkel, tussal, színes ceruzával és krétával dolgozott, a zsebkendőket 40-szer 40-es, valamint 32-szer 32 centiméteres falapokra ragasztotta.
A képek címéből is kiderül, hogy nem tragikus témákat dolgozott fel, hanem játékosan és humorosan állt hozzá a könnyek tematikához. Örömkönnyeket, sorokba rendezett könnyeket vagy op-art könnyeket jelenített meg, amelyet a pöttyös minta inspirált.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a galéria előterében a költészet napja tiszteletére – amelyet április 11-én ünnepelünk – az elmúlt években készült könyvillusztrációiból mutat be nyolc olyan alkotást, amelyek témájukat tekintve is kapcsolódnak a könnyekhez, a legrégebbi közülük 1992-es.
Radnóti Miklós az Erőltetett menet és az Á la recherche című verséhez készült illusztrációk mellett Pilinszky és Petőfi költeményeit kísérő tus- és akvarell rajzok, valamint Nemes Nagy Ágnes A lovak és az angyalok című ciklusához fehér zsebkendőre festett képe is látható lesz a május 9-ig nyitva tartó kiállításon – magyarázta a művész.
Kádár Katalin 1951-ben született Budapesten. A Képzőművészeti Főiskolán tervezőgrafikusként végzett 1973-ban. Mesterei Zelenák Crescencia, Barcsay Jenő, Kádár György, Tamássy Zoltán és Kocsis Imre voltak. Pályája során készített emblémákat, plakátokat, televíziós-és diafilmeket, illusztrációkat, gyermekjátékokat és képeslapokat. 1980 óta főként grafikával foglalkozik, emellett fest és fotózik. Eddig csaknem 60 önálló kiállításon mutatkozott be. 2005-ben hozta létre a Galéria Lénia műterem-galériát, 2011-ben pedig a Galéria Lénia Művészeti Alapítványt.
