Híres európai szerzők amerikai álneveket használnak és Amerikában rokonaikkal copyrightoztatják darabjaikat, hogy másutt sikeres előadásokat biztosítsanak számukra.
– olvashatjuk a Bécsi Magyar Újságban 1921. tavaszán, a The Morning Telegraph március 12-én megjelent cikkére hivatkozva. S mielőtt még valaki legyintene, hogy a szokásos, jól ismert írói álnév használatról van szó – ahogy az manapság is megesik – szólunk, hogy ez azért ennél komolyabb eset, és jogi vonatkozásoktól sem mentes.
The Women Who Killed the Man
az eredeti címe annak a színdarabnak, mely nagy sikerrel ment az európai színpadokon, Magyarországon Szerelem vására címmel. A szerző Sydney Garrick, a magyar fordítás Vajda Ernő(1886-1954) munkája, sőt Vajda a magyar fordítás mellett forgatókönyvet is írt Garrick darabjából, s a filmjogokat eladta a May Film Company filmes cégnek. (Itt kezdődnek a bonyodalmak!) A színdarabot lefordította németre egy berlini újságíró, s – azon az alapon, hogy egy amerikai darab nem áll szerzői jogvédelem alatt Németországban, amíg a két ország békét nem köt – megpróbálta eladni a jogokat. Ekkor – saját jól felfogott üzleti érdekét szem előtt tartva – kénytelen volt előállni a fordítóként számon tartott Vajda Ernő, s eskü alatt bevallani, hogy Sidney Garrick nem létező személy, s a darabot ő maga írta.
(A történetnek az ad különösen pikáns ízt, hogy a csalás felett viszonylag gyorsan napirendre tértek, s Sidney Garrick nevére már csak írói álnévként emlékezik az utókor, bár van, akit még ma is megtéveszt az akkori kavarás. Vajda Ernő végül Ernest Vajdaként számtalan film forgatókönyvét készítette el.)
Lawrence B. Pierson
nevű amerikai sztárszerző is ezekben az időkben aratott nagy sikert az európai színpadokon a Politikusok című darabjával. Róla is rövid úton kiderült, hogy nem más, mint Bíró Lajos (1880-1948), akinek a darabjait a Tanácsköztársaság után nem játszották (volna) Magyarországon. Az ő esetét így foglalja össze a Bécsi Magyar Újság:
Bíró egy Politikusok című darabot írt, mely nem kerülhetett színpadra a saját neve alatt, elküldte hát a darabot testvérének, Bíró Jánosnak, aki amerikai állampolgár.
Bíró János Washingtonban Lawrence B. Pierson név alatt copyrightozta a darabot, elküldte pesti ügynököknek, ott azonnal megvették, s amerikai álnév alatt nagy sláger lett belőle.
És a fordított sikertörténet ezzel nem is ért véget, hiszen az európai sikereket követően „több newyorki igazgató alkuszik a Politikusokra.” Az utókor szemszögéből megnyugodva vehetjük tudomásul, hogy mindkét szerző sikeres karriert futott be… Magyarország határain kívül.
***
Az egyetlen hiteles fényképet Sidney Garrickról – akiről később már tudni lehetett, hogy Vajda Ernő – az Osztrák Nemzeti Könyvtár honlapján találtam, a Koronaherceg című három felvonásos színdarab kapcsán.
