+ Történelem

Már nem bizarr látványosság a patológus kisfiának 150 éves múmiája – fotók

Mindössze egyszer, 1925-ben láthatta a közönség Arányi Lajos ötéves korában, torokgyíkban elhunyt kisfiának múmiáját, melyet a Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című kiállítása mutat be.

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (SOM) 1969 óta őrzi a gyermekmúmiát, amelyet saját kiállításon etikai okokból nem mutatott be.

A mai kor embere számára nehezen értelmezhető, bizarr látvány egy apja által bebalzsamozott kisgyerek múmiája, elsősorban a fiatalabb látogatóinkat nem akarták ennek az élmények kitenni. Ezzel szemben most azért mutatják be, mert a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) tárlata alapos, emelkedett, tudományos szempontból kifogástalan és nagyon látványos.

A gyermekmúmia így olyan kontextusba kerül, ahol nem bizarr látványosság lesz, hanem segít megérteni a mumifikálás, múmiakultusz művelődéstörténeti hátterét

– mondta el az MTI-nek a SOM főigazgatója.

arányi2

Második fia 1861 körül halhatott meg, testét Arányi bebalzsamozta, és 1887-es haláláig íróasztala mellett tartotta

Arányi Lajos jelentős alakja a magyar orvos- és művelődéstörténetnek, a patológiában elért eredményei mellett a régészetben és műemlékvédelemben is fontos szerepet töltött be;  rajzai alapján kezdték meg az erdélyi Vajdahunyadvár rekonstrukcióját.

Az 1831-es kolerajárvány idején működött jogászként, ezután kezdett medicinát tanulni, és miközben bejárta Európa számos egyetemét, megismerkedett az európai patológia nagy alakjaival. Pest-Budára való 1844-es visszatérése után kezdett tanítani az egyetemen. A kórbonctanon belül különösen jól értett a preparációhoz, azaz balzsamozáshoz.

arány3

A gyermekmúmiát 1925-ig a család őrizte, ekkor szerepelt először és mostanáig utoljára kiállításon

Több híres ember, például Wesselényi Miklós vagy Ferenc József és Erzsébet első lányának testét is ő balzsamozta be. Második fia, Zoltán 1861 körül halhatott meg, testét Arányi ekkor bebalzsamozta, és 1887-es haláláig – otthoni vagy kórházi – íróasztala mellett tartotta.

A mai ember nem tud mit kezdeni azzal, hogy Arányi ennyire bizarr és ijesztő módon dolgozta fel a gyászfolyamatot, de a 19. századi ember viszonya az emberi testhez és a halálhoz egészen más volt

emlékeztetett a SOM főigazgatója.

A gyermekmúmiát 1925-ig a család őrizte, ekkor szerepelt először és mostanáig utoljára kiállításon, majd a Kórbonctani Intézetnek adták át, ahonnan 1969-ben került a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top