Négy új verseskötettel jelentkezik a Magvető Kiadó a költészet napja alkalmából, a köteteket április 10-én mutatják be a budapesti Impró „kreatív töltőállomáson”.
Szegő János, a kiadó szerkesztője elmondta, hogy a négy kötet négy teljesen különböző, nehezen összehasonlítható világot tár fel, a könyvekben szinte csak annyi a közös, hogy mind magyar nyelven szólnak.
A kortárs magyar líra báját elsősorban pont az adja, hogy nagyon különböző alkotók és tendenciák jelennek meg benne.
Bognár Péter A rodológia rövid története című kötete egy teljesen „különleges és pimasz” vállalkozás, ugyanis egy soha nem létezett tudomány, a „rodok” kutatását helyezi középpontba, verses formában közölve a fiktív tudományág tanulmányait, enciklopédia cikkeit és más hasonló írások kivonatait.
A végeredmény egészen meghökkentő, élvezetes paródiáját adja a tudományos diskurzus világának, miközben kiemelkedő humorral és frappánsan ölti magára régi költészeti hagyományok jellemzőit.
A napokban jelent meg Hevesi Judit első verseskötete, a Hálátlanok búcsúja. Mint Szegő János elmondta, a kötetben olvasható versek ‘minden költészeti bravúrt és trükközést nélkülöznek’. Hevesi Judit szabadversei ugyanis se központozást, se ‘csengő-bongó’ kidolgozott rímképleteket nem használnak, egyedüli fellelhető alapegységként a kép maradt, az erős metaforák.
A költemények között feltűnően sok a gyászt vagy más traumát feldolgozó vers, amelyek együtt egyfajta fiktív ‘családi mitológiává’ állnak össze, alapvető kérdéseket feltéve a holokauszt továbbélhetőségéről, vagy továbbélhetetlenségéről,
Horváth László Imre: A hajó, ami nőket szállított című kötete Szegő János szerint egy jóval hagyományosabb hangot üt meg, a magyar lírában nagy múlttal rendelkező szerelmi költészet „újragombolását” élvezhetjük a versek olvasása közben.
Elégikusan fanyar, sokszor ironikus hang jellemzi ezeket a költeményeket, amelyek mégis személyesek tudnak maradni, távolságtartó, hűvös intimitást teremtve. Férfias költészet ez, amely még a saját férfiasságával is tisztában van
A Repülő szőnyeg című kötetről szólva Szegő János kiemelte, hogy G. István László a költészetet és a verstant keverő könyvet írt. A verstankönyvként is jellemezhető kötet 231 versformát vesz sorra a legegyszerűbb és legismertebbektől egészen a legegzotikusabb, kelta, szanszkrit vagy éppen maláj képletekig. G. István László mindegyik versformához saját példaszövegeket írt, amelyek valódi költeményekként is megállják a helyüket, hangsúlyozva a versírás szabadságát.
Egyrészt láthatjuk, hogy a versírás bárki által elsajátítható mesterség, másrészt egy olyan fiatal és kreatív költő sorait olvashatjuk, aki valóságos tartalommal és izgalommal tudja ezeket a formákat megtölteni.
Az új köteteket április 10-én mutatják be az Impró „kreatív töltőállomáson” megrendezendő est keretében. Ekkor a könyvbemutatók mellett egy verstani órán is részt vehetnek az érdeklődők, amelyet G. István László Horváth Viktorral, A vers ellenforradalma című nemrég megjelent, hasonló témájú kötet szerzőjével közösen tart. A tervek szerint az óra végére közös vers születik a hallgatóság és „tanítóik” együttműködéséből. Szegő János hozzátette, hogy a programot a jövőben középiskolákba is szeretnék elvinni.
Az est programját Dalnokverseny színesíti, amelyen először a Magvető középiskolások számára kihirdetett verspályázatának legjobb alkotásai lesznek hallhatóak. A fiatal alkotók verseit a kiadó költői – Babiczky Tibor, Fehér Renátó, Kemény Lili, Mesterházi Mónika, Nádasdy Ádám, Szabó T. Anna, és Szálinger Balázs – számára rendezett improvizációs verseny követi, majd az estet énekelt versek zárják Erdős Virág, Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László közreműködésével.
