Genetikailag nem alkotnak egyetlen, jól elhatárolható népcsoportot a kelták Nagy-Britanniában egy új kutatás szerint. A kapott eredmények szerint nincsen egyetlen, általános jegyeket felmutató, az angolszász területek lakóitól jól elkülöníthető kelta DNS-mintázat.
A Nature folyóiratban publikált tanulmány készítői kétezer középkorú, kaukázusi rasszba tartozó ember DNS-állományát vizsgálták meg. Egységes eredmény helyett inkább régiónkénti eltéréseket lehet megfigyelni a lakosság génállományában. A tudósok hangsúlyozták azt is, hogy eredményeik szerint a Brit-szigetek nagy részét meghódító angolszászok 1500 éve nem irtották ki a brit őslakosokat, inkább keveredtek velük a századok alatt – olvasható a BBC honlapján.
Annak érdekében, hogy ki tudják szűrni a modern kori bevándorlás genetikai állományban mutatkozó hatásait, a vizsgált személyeket úgy választották ki, hogy azoknak mind a négy nagyszülője ugyanazon a környéken, egymáshoz közel kellett éljen.
Peter Donelly, az Oxfordi Egyetem kutatója elmondta, a kutatás alapján kirajzolódó genetikai térképet a Kr.u. 600-as évek Britanniájának államait és királyságait ábrázoló politikai térképekkel vetették össze. A Kr.u. 7. század kezdetére ugyanis a mai Dánia déli, illetve a mai Németország északi részéről érkező angolszászok már megszállták Anglia középső és déli területinek többségét.
Megdöbbentő hasonlóságokat találtunk a mai genetikai mintázatok, és a Kr.u. 600 körül létező királyságok és regionális identitások egy része között.
– mondta el a tudós, hozzátéve, hogy a mai genetikai állományban talált régiónkénti különbségek tükrözhetik az egykor volt csoportosulások örökségét is.
A genetikai térkép szerint finom, de kimutatható különbségek vannak például a Nyugat-Yorkshire-ben élők, és az ország többi lakosa között. Szintén el lehet egymástól választani génállományuk alapján Cornwall és Devon lakosait, itt az eltérés megoszlása majdnem teljesen egyezik a két régió közötti határral.
Az eredmények szerint az észak-angliai lakosság genetikailag sokkal inkább hasonlít a kelta felmenőkkel rendelkező skótokra, mint a Dél-Angliában élőkre. A kelta örökségére büszke Wales déli és északi lakossága pedig jobban különbözik egymástól genetikailag, mint a skótok és az angolok. Észak-Írországban szintén két genetikai mintázat különíthető el élesebben.
Mark Robinson, az Oxfordi Egyetem régésze közölte, igencsak meglepték őt az eredmények, amelyek szerint Cornwall, Wales, Észak-Írország és Skócia kelta eredetű népcsoportjai nagyon is különböznek egymástól genetikailag.
A projekt korai szakaszában azt feltételeztem, hogy egy homogén kelta sáv fog kirajzolódni Cornwalltól Walesen át Skóciáig. Határozottan nem így történt. Cornwall lakosai genetikailag sokkal inkább a többi angliai lakosra, mintsem a szintén kelta walesiekre hasonlítanak.
A kutatás eredményei az első olyan genetikai bizonyítékot jelentik, amelyek alátámasztják egyes régészek régóta hangoztatott véleményét arról, hogy a keltákat inkább tradícióik és kultúrájuk különböztette meg a többi népcsoporttól, nem a genetika.
A tanulmány a kapott eredmények segítségével szintén foglalkozik a brit őslakosok és az angolszászok kapcsolatával. A projektben részt vevő kutatók feltételezése szerint a két csoport egymással való keveredéséből születtek a mai angolok felmenői.
A feltételezést alátámasztja az angolszász gének viszonylag szerény jelenléte a mai személyek DNS-ben. Ha a hódítók akarva-akaratlanul – például új betegségek behurcolásával – kiirtották volna az őslakos briteket, a mintákból kirajzolódó genetikai örökség is másképpen festene.
A kutatók szerint a keveredés jelei csak száz évvel az angolszász hódítás után jelentek meg, így az őslakosok és az újonnan érkezettek egy ideig elkülönülve élhettek, mielőtt elkezdődött volna a két csoport összeolvadása.
