A szomáli kb. 15 millió ember anyanyelve. Az Afrika szarvának nevezett vidéken honos, hivatalos nyelv Szomáliában és Szomáliföldön, de Etiópiában és Kenyában is élnek anyanyelvi beszélők. A nokredit.hu utánajárt, hogy Szomáliföldön hogyan használják a kultúrát és az irodalmi életet az elnyomás ellen.
Szomáliáról nem sok pozitív dolog jut az ember eszébe: polgárháború, menekültáradat, járványok, államcsőd, éhínség, analfabetizmus, s 1991 óta folyamatosan véres konfliktusok vannak a térségben.
A 19. században a szomálikat a költészet népeként, illetve a bárdok népeként emlegették nyugati utazók. A korban a költészet előkelő szerepet töltött be a művészeti ágak között és komoly társadalmi funkcióval bírt, a szerzők közt pedig komoly rivalizálás folyt.
A 20. század konfliktusainak hatására ezek a hagyományok szinte nyom nélkül tűntek el, a század közepén a szomálik mindössze 5 %-a volt írástudó. A helyzeten sokat változtatott, hogy miután bevezették a hivatalos írásrendszert, Siad Barre elnök radikális módszerekkel kezdte terjeszteni azt. 1974-ben bezártak a középiskolák, hogy a diákok vidékre utazva írásra-olvasásra tanítsák nomád életmódot folytató rokonaikat.
Az ígéretes kezdetek után a századvég kaotikus politikai és gazdasági helyzete következtében hamar visszaesés következett. Az utóbbi években azonban Szomáliföldön fokozatosan javult a helyzet, mind a politika, mind a kultúra terén. Idén tartották például a Hetedik Hargeisai Könyvvásárt. Hargeisa Szomáliföld fővárosa, valaha komoly kulturális központ volt, a könyvfesztivál szervezői szeretnék, ha a város újra régi fényében pompázna.
A Hargeisai Könyvvásár Szomáliföld legnagyobb kulturális eseménye. Fő céljai közé tartozik a szomáli hagyományok megőrzése és ápolása, az írástudatlanság felszámolása, új alkotások születésének ösztönzése (például kreatív írás kurzusokkal), valamint a szélesebb rétegek, főleg a fiatalok olvasásra buzdítása. Igyekszenek minden igényt kielégíteni, zenés, táncos eseményeket is szerveznek, hogy még nagyobb tömegeket vonzzanak.
Ahogy minden könyvvásáron, itt is osztanak különféle díjakat. A fesztivált minden évben egy meghatározott tematika köré szervezik, idén ez a képzelet volt.
A kortárs szomáli irodalom legnagyobb alakja a Nobel-díj esélyes Nuruddin Farah, aki azonban főképp angol nyelven ír. Saját megfogalmazása szerint célja, hogy népét életben tartsa, azáltal, hogy ír róla.
Az elnyomás és a politikai visszásságok szinte minden szomáli szerző témái közt megjelennek. A szomáli Shakespeare-ként emlegetett Hadrawi az ország legnagyobb költője, leginkább a szerelemről és hitről szóló verseket ír, de a politikai költészetben is nagyot alkotott. „Örök ellenzéki”-nek számít.
Az 1981-es születésű Nadifa Mohamed a legígéretesebb tehetség a fiatal írók közt. Első műve, a Black Mamba Boy történelmi regény, több díjat is nyert 2010-ben. Az írónő arra törekszik, hogy Szomália történelmét a szélesebb közönség is megismerhesse.
Alább a könyvvásárt népszerűsítő videó.