+ Irodalom

Kortárs írókkal ünnepelte a Galaktika a 300. lapszámot

Galaktika

A Galaktika Magazin úgy ünnepelte 300. lapszámának megjelenését, hogy magyar szépírók sci-fi novelláival töltötte meg lapjait. Ezek után adta magát a lehetőség: miért ne üljenek össze az alkotók egy sörözős, kávézós baráti beszélgetésre? Összeültek. Ott voltunk mi is.

A Galaktika Magazin úgy ünnepelte 300. lapszámának megjelenését, hogy magyar szépírók sci-fi novelláival töltötte meg hasábjait. Ezek után adta magát a lehetőség: miért ne üljenek össze az alkotók egy sörözős, kávézós baráti beszélgetésre? Összeültek. Ott voltunk mi is.

Micsoda a Galaktika?

A tudományos-fantasztikus Galaktika antológiát 1972-ben alapította  Kuczka Péter. A  Galaktika rövidesen a legnépszerűbb magyar sci-fi kiadvánnyá nőtte ki magát. 1995-ben egy hosszabb szünet következett a Galaktika életében, de 2004 októbere óta újra rendszeresen megjelenik, főszerkesztője Burger István.

Még gombócból is sok, szokták mondani. Lapszámból pedig főleg sok a 300. A Metropolis Media által kiadott Galaktika Magazin megélte ezt a tisztes kort, és méltóképpen meg is ünnepelte. A márciusban megjelent 300. kiadásban Parti Nagy Lajos, Böszörményi Gyula (interjúnk), Hartay Csaba, Pataki Éva, Dragomán György, Bárdos Deák Ágnes, Csányi Vilmos és még számos kortárs írónk sci-fi novelláival találkozhatunk. Az írók egy része pedig egymással találkozott az Ex Klubban, ahol sörkóstolással egybekötött kötetlen beszélgetésre invitálta őket a Galaktika magazin.

Galaktika

fotó: Csata Judit

Az Ex Klub pincehelyiségében olyan hangulat uralkodott, mintha egy osztálytalálkozó kellős közepébe csöppentünk volna. Íróink régi jó barátként köszöntötték egymást, 10 perccel később pedig már gyermeki lelkesedéssel beszélgettek az irodalomról és persze minden másról, miközben bőszen lapozgatták a Galaktika márciusi 300. lapszámát. Burger István főszerkesztő örömmel konstatálta, hogy ennyi író gyűlt össze, majd felelevenítette a folyóirat sikerekben és elismerésekben gazdag múltját. Ezután nem maradt más hátra, mint hogy a többi szerző is elmesélje, milyen érzés volt sci-fit írni a Galaktikának.

Galaktika

fotó: Csata Judit

Ménes Attila nosztalgiával gondolt vissza azokra az időkre, amikor gyerekként 20 forint zsebpénzt kapott, és rendszeresen megvette az akkor 12 forintot kóstáló Galaktikát. Azzal pedig, hogy most novellát is írhatott a lapba, gyerekkori álma vált valóra. Pataki Éva izgalmas kihívásként fogta fel a feladatot, kiemelve, hogy a sci-fi egyfajta szabadságfaktort ad az írónak. Vörös István, Dragomán György, Csányi Vilmos, Bárdos Deák Ágnes, Benedek Szabolcs szintén hálás feladatnak érezte, hogy a legrégebbi magyar sci-fi folyóiratban publikálhattak.  A szerzők felszólalásai után az est fényét Esterházy emelte tovább. Na jó, igazából egy Eszterházy-tortáról volt szó, amit az írók és a sajtó munkatársai közösen, jó hangulatban fogyasztottak el.

Galaktika

fotó: Csata Judit

Végre sikerült megnyernünk a kortárs írókat egy utazásra a fantasztikus irodalom világába. Nekem úgy tűnik, számukra ez nem volt megerőltetés, sokkal inkább egy kaland. Bízom benne, hogy nem pusztán egyszeri kaland, és rendszeresen találkozhatunk velük a Galaktika hasábjain.

-összegzett Burger István, akit arról is megkérdeztünk, mit jelent számára a 300. lapszám.

Galaktika

fotó: Csata Judit

 A Galaktikát a 175. lapszámnál vettük át. Azóta eltelt több mint 10 év. Ezalatt az idő alatt elkészítettünk 125 kiadást, ami nagyon nagy munka. Alapvetően egy elégedetlen ember vagyok, de most érzek egy kis elégedettséget. Gombócból sem kevés a 300.

Galaktika

fotó: Csata Judit

Végezetül nem mehettünk el egy olyan fontos kérdés mellett sem, mint hogy mennyire nehéz a lap számára a fennmaradás.

 Nagyon nehéz. A válság kicsit enyhült, de nem múlt el. Jó lenne, ha a Galaktika ott lehetne minden iskolai könyvtárban, mert 1-1 fantasztikus novella elolvasására könnyebb volna rávenni a fiatalokat, ha van pár perc szabad idejük, mint komplett regények végigrágására. Ehhez azonban a mindenkori kulturális kormányzatnak bizony bele kell nyúlnia a zsebébe, mert a könyvtáraknak nincs erre saját forrásuk. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy átalakult az emberek gondolkodása. Egyre kevesebben választják szabadidős kikapcsolódásnak az olvasást. Az lenne az igazi, ha a fiatalokat újra meg lehetne győzni arról, hogy olvassanak. Már annak is örülnék, ha a 20-30 éves korosztályt ismét meg tudnánk nyerni. Ehhez nagyon sok munkát kell beletennünk. Számos változás van folyamatban a magazin háza táján. Hamarosan megújul honlapunk, a Galaktika boltot is teljesen kicseréljük. Bízom benne, hogy nagyságrendi változást fogunk elérni a következő években. Véleményem szerint ugyanis a Galaktika a legfontosabb lap – ha nem az egyetlen – a fiatalok, a tizenévesek olvasásra szoktatásában!

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top