Német tudósok pókgénekkel módosított E. coli baktériummal olyan, a pókfonaléhoz hasonló szívósságú anyagot szőttek, amely idővel a közlekedésbiztonságot is megreformálhatja. A New Scientist az Advanced Materials folyóirat alapján írja a gyartastrend.hu.
A pókselyem erősebb az acélnál és szívósabb a kevlárnál, a tudósoknak mindezidáig mégsem sikerült tökéletesen rekonstruálni az anyagot.
Ennek egyik oka az lehet, hogy az eddigi kísérletek során a kutatók főleg kettő, a pókselyem anyagi tulajdonságaiért felelős molekulára koncentráltak. Német kutatók most egy lépéssel közelebb kerülhettek a célhoz, amikor két további, a molekulák elrendezéséért felelős részecskét „kanonizáltak” a folyamatba.
A bayreuth-i csapat a szálak létrehozásához E. coli baktériumot használt, amelynek szervezetét előbb pókgénekkel frissítette fel.
Az alkoholban és vízben áztatott organizmus ezután már mind a négy molekulát elő tudta állítani, és ezekből a tudósok egy bizonyos „nedves fonás” nevű eljárással létre tudták hozni a szálakat.
Az új mesterséges anyag ugyan az igazi pókselyemnél gyengébb, ám egyidejűleg rugalmasabb is nála, ami annyit jelent, hogy szívóssága a másolt anyagéval megegyezik. A különbség érthető, hiszen a pókselyem egyébként három, különböző fehérjéből áll, melyekből csak a legnyúlékonyabbért felelős géneket használták fel a kutatók.
Thomas Scheibel, a németországi Bayreuth Egyetem professzora a következőket mondta:
Egy légzsáknak pontosan olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, mint a pókhálónak: erősnek és ruganyosnak. A mai légzsákok, amik kevlarból és hasonló anyagból készülnek, erősek, de nem rugalmasak, ezért visszavethetik az ütközés energiáját a vezetőre, sérüléseket okozva. A mesterséges selyem megoldaná ezt a hiányosságot.
A pókselyem tökéletes lekopírozásáig ereje és ruganyossága miatt tehát már a most létrehozott anyagból is a jelenlegieknél jobb légzsák készülhet.
