A Balatonfüreden rendezett kiállítás, mely Cocteau-nak Picassoról készített fényképeit is tartalmazza, a harmadik (Európában a második) alkalom, hogy ezt a korszakos jelentőségű sorozatot megtekintheti a közönség. A balatonfüredi kiállítást a furedkult.hu hirdeti, a kiállítás 2015 március 7-től augusztus 9-ig tekinthető meg a füredi Vaszary Galériában.
A tárlat másik aktualitását szerzőjük születési évfordulója adja. Jean Cocteau ugyanis tavaly, 2014-ben lett volna százhuszonöt éves. Ugyanakkor 2016-ban lesz száz éve annak, hogy a francia művész fényképei megszülettek. Picasso más arcáról vagy Cocteau a jövőnek szánt üzenetéről itt olvasható cikkünk.
A képek a Café de la Rotonde-ban és környékén, a Carrefour Vavin-en (a ma Picasso nevét viselő téren) néhány héttel azután születtek, hogy Cocteau hazatért a belga frontról és szinte bizonyos, hogy éppen a fotók készítése közben kérte fel Picassót – a képeken szintén feltűnő – Erik Satie-val közösen írt darab, a Gyagilev-féle Orosz Balett által később nagy sikerrel játszott Parade vizuális arculatának a megtervezésére, ami később a spanyol művésznek meghozta a végső elismerést. Ebben az értelemben Cocteau fotói mintegy dátumszerűen is határvonalat húznak egy korszak vége és egy újnak a nyitánya között, előkészítve azt az utat, amit később Picasso bejárt, és ami által a világ egyik legismertebb festője lett belőle.
A Cocteau által készített sorozatra az elektronikus művészet úttörőjeként számon tartott, a new jersey-i Bell Telephone Laboratories-ban dolgozó Billy Klüver bukkant rá, amikor feleségével, Julie Martinnal együtt 1978-ban a Montparnasse-on élő művészeket ábrázoló fotók után kutatott a francia fővárosban.
A svéd származású Billy Klüver, 1966-ban hozta létre az Experiments in Art and Technology (E.A.T.) művészcsoportot New Yorkban. Ez volt a modernizmus történetében az első olyan kezdeményezés, ami a művészek és a mérnökök közös elképzelése alapján születő, a technológia jövőjét szem előtt tartó alkotások készítésére összpontosult. Billy Klüver rájött arra, hogy Cocteau 6×8 cm-es negatívra, az édesanyjától kölcsönkapott fényképezőgéppel készült fotóinak a hátterében látható épületek árnyékai alapján, a Nap éppen aktuális állásából és a fény beesési szögéből kiszámítható a felvételkészítés pontos dátuma: 1916. augusztus 12., délután fél egy és fél öt között.
A francia művész alig egy évszázaddal ezelőtt, 1916-ban készült sorozata bár nem kívánt több lenni annál, mint amit egy baráti társaságról készült amatőr felvételektől elvárna az ember, és képei máig élő bája (köztük az első olyan ismert fotóval, amelyen Picasso mosolyra húzza a száját!) éppen a bennük rejlő spontaneitásnak köszönhető, jelentőségüket mégis aláhúzza készítőjük személye, időpontja, illetve az a fotótörténeti tény, hogy vélhetően ez volt az első, egy adott témáról készült olyan műtárgy-együttes, mely azon túl, hogy egy nyár végi párizsi délutánt eltöltő sorstársak együttlétét dokumentálta, egy történetet is el kívánt mesélni, s ily módon az egyes kompozíciók akár egy mozifilm kulcskockáiként is értelmezhetők voltak.
A budapesti Szépművészeti Múzeum gyűjteményében őrzött Picasso-műveket is bemutatunk a Vaszary Galéria tereiben – köztük a korai Mutatványosok-sorozat különleges darabjait is. E sorozat, Picasso 1904-es párizsi letelepedése után készült és a Rózsaszín vagy másképpen a Cirkusz Korszakot lezáró, nagyméretű olajfestményének, a Mutatványos családnak előtanulmányaiként értelmezhető. A most kiállított Picasso-grafikák május 17-éig tekinthetők meg a galériában, ugyanis a kiállítás május 19-én megújul, és más grafikák kerülnek a régiek helyére.
A kiállítás legfőbb kuriózuma a Médiathèques d’Orléans –tól kölcsön kapott, Max Jacob keresztkönyve, amelyben Picasso dedikált köszöntése olvasható barátja számára. A kiállított tárgyak listája hazai és amerikai magángyűjtemények darabjaival egészül ki, fényképeket, rajzokat, a kutatás során felhasznált dokumentumokat, korai videómunkákat is láthat a közönség.
