Szexturista 24.
Erről olvastam a neten, a szexről nyolcvan felett. Felmérések szerint a férfiak nyolcvan, a nők hatvan százaléka szeretkezik ebben a korban. A nemi szervek – ellentétben a többivel – általában jobban bírják az öregedést, és ha az idős hölgy vagy úr fiatalon szerette a szerelmeskedést, akkor azt később is igényelni fogja, állította a szexológus. Csupán a test öregszik meg, a lélek és az elme nem, a vágyak ugyanazok maradnak, akkor miért lenne gusztustalan, a ráncok miatt?
Sohasem érdekelt, hogy a pasimon van-e súlyfelesleg, nem zavart a pocak látványa. Persze kockákat számolgatni a szeretőm hasán nem rossz szórakozás. Az én mániám a bőr. Ne legyen löttyedt, feszüljön a csontokra vagy a húsra, ne nézzen úgy ki, mint a Kettes számú exem drasztikus fogyókúrája után, mintha három mérettel nagyobb pulóvert vett volna fel. A szeretőm bőre borítson be, mint valami finom selyemkendő, nyáron hűvösen simogasson, télen kellemesen melengessen. Ezt a textúrát állandóan tapogatom, a ruhából kilógó részeket, nyakát, kézfejét az ajkammal is. Séta közben tenyerem betéved a nadrág korca alá, egészen mélyre kúszik, a boxer alatt a pasim fenekét simogatom. Persze nem a kínai száz százalék poliészter sálra gondoltam, ami alatt izzadok.
Mi Dokival megbeszéltük, hogy hetvenöt évesen is szexelni fogunk. Egymással. Pontosabban, amikor én leszek hetvenöt, ő már betölti a nyolcvanhatot. Nem, senki se rázza a fejét, nem gondoltunk arra, hogy kapcsolatunk még harmincöt év múlva is fennáll majd. (Mint ahogyan más dolog sem biztos, hogy áll, de erről kicsit később.) Nem hiszek a sírig tartó szerelemben, főleg nem az örök hűségben. Ráadásul Doki nős, van három gyereke, jól működő karrierje, amitől roppant elfoglalt, és földrajzilag egy tenger választ el tőle. Tervünk szerint megkeressük egymást, óriásit dugunk, még egyszer, utoljára, és talán ott szépen kimúlunk az ágyban.
Mert minden apró részletet átbeszéltünk, megvitattunk. Doki Viagrát használ majd, hogy biztosan működjön a szerszám. Nekem semmi kifogásom a pirula ellen, engem az zavar, ha valakinek működési zavarai vannak, és emiatt akció közben lekókad, nem tud rendesen megdöngetni. Kérdés, bírom-e majd szusszal, mivel Doki farka Viagra nélkül sem sül el, néha egy egész álló napig tartott kielégíteni. A kék bogyó átka (áldása), hogy a férfi órákon keresztül képtelen elmenni. Nekem kell felül lennem, mivel én vagyok a fiatalka, szóval, kilométereket lovagolok majd, akár Münchenig. Hajaj, nem árt gyakorolnom! Ha meg a tabletta Doki szívét túlságosan felpörgeti, sebaj, úgyis velem, élete utolsó szerelmével, szexelve szeretne meghalni. Valahogy úgy, mint a magyarra csöpögős címmel fordított klasszikusban, ahol a szerelmes pár egész életükön át tartó önmegtartóztatás (értsd, örömök egymástól megvonása) után végre szeretkezik, és olyan fergeteges gyönyört élnek át, hogy kigyullad tőle a ház.
Persze nagyon vigyáznunk kell, hogy egyesével gyújtogassuk a gyufákat. Mert ha egy igen erős érzelem következtében mind egyszerre gyulladnak meg, akkora fényességet gyújtanak, ami messzebbre világít, mint amilyen messzire rendesen el tudunk látni, s akkor megjelenik szemünk előtt egy fényes alagút, megmutatva az utat, melyet születésünk pillanatában elfelejtettünk, s hív, hogy visszataláljunk elveszett isteni eredetünkhöz.
Csak a reá frissítő fürdő illúziója tartotta benne a lelket, ám ezt sajnos nem tudta kiélvezni, mert a zuhanyozóból hulló cseppek el sem jutottak a testéig: elpárologtak, mielőtt akár csak hozzáérhettek volna. Olyan vad forróság áradt a testéből, hogy a deszkák recsegni-ropogni kezdtek, majd lángra gyúltak.
Eszement álmodozó alteregóm e gyönyör után kutat a társkeresőn, miközben a másik énem párszor jól kupán vágja: miből gondolom, ha egyszer már nem működött a dolog, megöregedve majd az élvezet szénné éget. Ma az összes egykori útitársam felhívott Valentin-nap alkalmából, Dokit kivéve. Nem gond, még harminchárom évünk hátra van.
