Írta: Nógrádi Gábor
Gondolom, aki miatt ezt az emlőtakaró szivárványt elrendelték, fátylat borít a kedvesére a megfelelő helyeken, mielőtt hozzálátna.
Nyilván figyelmetlen vagyok.
A televízió képernyőjén először láttam, hogy egy játékfilmben az asszonyi emlőt, egy szép női keblet betakarnak a szokásos vibráló fényeffektussal, amellyel sikkasztók, csalók, gyilkosok, kommandósok és egyéb védett közszereplők arcát szokás kitakarni.
A Rebecca (lánykori nevén A Manderley ház asszonya) filmben, az ágyban heverő ifjú hölgy keblét rejtették el este fél kilenckor a Film Café nevezetű csatornán. Bizonyára valami nyomós oka van, hogy elfedjék előlünk azt, ami életünk első élménye, maga az élet, majd igen kicsi időugrás után az örömök forrása. Nemigen érdekel, mi az a nyomós ok. Mindegy, hogy külső prűdlovagok vagy belső cenzorok nyomnak delete billentyűt az emlőkre. Bugyuta, primitív gesztusnak tartom. (Pláne egy tizenkét éven aluliaknak egyébként nem ajánlott filmben! Kíváncsi vagyok én arra a tizenkét éven felüli személyre, aki még nem látott női mellet az édesanyjáén kívül. Mit mellet…!)
Gondolom, aki miatt ezt az emlőtakaró szivárványt elrendelték, fátylat borít a kedvesére a megfelelő helyeken, mielőtt hozzálátna.
Örömök forrása helyett inkább a bánatok forrását kellene vibráló, színes fényekkel kitörölni az életünkből.
Volna néhány ötletem…
Nektek is?
