Régészekből és halottkémekből álló tudóscsoport M. C. monogramos fakoporsó töredékeire bukkant, ezzel megoldódhat Miguel de Cervantes sírjának több száz éves rejtélye.
A Don Quijote írója 1616-ban, 69 éves korában hunyt el. A szerzőt 1616-ban temették el a trinitárius rendhez tartozó, Madrid szívében fekvő templom kriptájában, ám sírjának pontos elhelyezkedése máig rejtély maradt, tehát már közel négyszáz éve nem találták a világhírű spanyol író sírját.
A 17. századi madridi kolostor kápolnája alatt talált koporsó egyik deszkáján olvasható monogram betűit a fába ütött fémszegecsekből alakították ki. A deszkadarabokat tartalmazó falfülkében legkevesebb tíz ember csontjaira bukkantak, a maradványok egy része gyermekektől származik – mondta Francisco Etxeberia halottkém és antropológus.
Nyomra vezetheti a kutatókat, hogy Cervantesnek halála előtt már csak hat foga volt – erre utalnak portréi és saját történetei is. Ennél is erőteljesebb bizonyítékok az író harci sebesülései, amelyeket 1571-ben, a híres lepantói csatában szerzett. Lepantónál a spanyolok vezette Szent Liga döntő csapást mért az oszmán-török flottára. A La Marquesa hadihajó fedélzetén Cervantest három puskalövés érte, kettő a mellkasán, egy a kezén. A sebesültet hónapokig ápolták egy szicíliai kórházban, végül meggyógyult.
