+ Irodalom

Az olvasás boldogít?

olvasás

Az olvasás bizonyítottan élesíti az analitikus gondolkodást, ugyanakkor fejleszti a szociális érzéket és empátiát is.

Nem csak az önsegélyező könyvek javíthatnak a közérzetünkön, a regények ugyanúgy alkalmasak erre – magyarázza Hephzibah Anderson a BBC Kultúra rovatának cikkében.

Az önsegítő útmutatók szerzői számára nem létezik az az emberi probléma, amely túl nagy vagy túl kicsi lenne. Szeretnél egészségesebb, gazdagabb vagy boldogabb lenni 2015-ben? Vannak könyvek, amelyekből megtudhatod, mit kell tenned – polcokat töltenek meg a könyvesboltokban. Hogyan növelheted a hatékonyságodat? Hogy lehetsz határozottabb? Hogy lehetsz kreatívabb? Ezekhez is kaphatsz ötleteket.

Próbálva megfelelni az újévi fogadalmaiknak, sokan az önsegítő könyvek tömkelegétől várják, hogy az ő oldalaikat lapozgatva a legtöbbet hozzák ki maguktól. Egy könyv viszont máshogy is nyomot hagyhat valakiben, és nem szükséges terrorizálnia olvasóját, vagy megmondani neki, mit tegyen. Az igazság az, hogy minden jó irodalom megváltoztat minket, és egyre több kutatás azt sugallja, hogy a regényeket okosabban böngészve esetleg könnyebben megküzdünk az élet kihívásaival. A shelf-help talán többet ér, mint a self-help (a shelf szó magyar megfelelője a polc, a self-help kifejezésé pedig az önsegítés).

Az olvasás bizonyítottan élesíti az  analitikus gondolkodást, amely lehetővé teszi számunkra, hogy könnyebben felismerjük bizonyos viselkedési mintákat. Ugyanakkor fejleszti a szociális érzéket és empátiát is. Tavaly a Journal of Applied Social Psychology publikált egy tanulmányt, amely bemutatta, hogy Harry Potter olvasásának hatására az Egyesült Királyságban és Olaszországban a fiatalok pozitívabban viszonyultak a megbélyegzett kisebbségekhez, többek között a menekültekhez. 2013-ban a New School for Social Research pszichológusai megállapították, hogy az irodalmi fikció fejlesztette az emberek azon képességét, hogy felismerjék mások érzelmeit.

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni, a regények olyan helyek, amelyekben elveszítjük önmagunkat, viszont amikor kilépünk ezekből a világokból, visszük magunkkal a kedvenc karaktereinkből merített ihletet. A kutatók az Ohio State University 2012-es tanulmánya szerint úgy találták, hogy ez a folyamat valóban megváltoztathatja az olvasó viselkedését. Az egyik kísérletben résztvevők erőteljesen azonosultak egy kitalált karakterrel, aki legyőzte az előtte tornyosuló akadályokat.

Bár nem ígérnek átalakulást hét egyszerű lépésben, de a regények informálnak és motiválnak, a novellák megvigasztalnak és fejlesztik az önreflexiót, a költészet pedig kimutathatóan az agynak a memóriához kapcsolódó kapacitását veszi igénybe. Néha egy író egyszerűen csak abban segít, hogy elszakadj egy adott problémától, egy teljesen más világba kalauzol, ahol áttranszformálod magad egy szereplővé, és mire visszatérsz a valóságba, feltöltődsz.

Arisztotelész jegyezte fel a Poétikában, hogy a fikció sokkal komolyabb, mint a történelem. Míg a történészt elsősorban az foglalkoztatja, hogy mi történt, a fikció lehetővé teszi számunkra, hogy arra helyezzük a hangsúlyt, mi történhet – trenírozva képzeletünket vagy erkölcsi érzékünket.

Jane Smiley írónő szerint sokan már a könyvek puszta látványától is jobban érzik magukat. Egy kitalált karakter gyötrelmeit megtapasztalva rájöhetünk, hogy figyelmen kívül hagytunk bizonyos problémákat, esetleg feltárulhatnak előttünk a megoldások más, bonyolultnak tűnő problémákra, nehéz helyzetekre. Bármilyen helyzetben találja magát az ember, mindig akad egy könyv, amely emlékezteti, hogy mások is voltak már hasonló szituációban.

És itt lép be a képbe a könyvterápia: a módszer világszerte divatossá vált pszichológusok, szociális munkások, tanácsadók és a velük együtt dolgozó könyvtárosokkal körében. Alain de Botton iskolája, a londoni székhelyű School of Life könyvterapeutái, közülük is Ella Berthoud és Susan Elderkin könyve, a The Novel Cure: An A-Z of Literary Remedies egy takarékosabb alternatívája az iskola konzultációinak.

A könyvek gyógyító hatalma azonban mégsem olyan újkeletű dolog, mint azt sokan gondolnák. Az ókori görögök a könyvtár ajtóira helyeztek jelzéseket, tájékoztatva az olvasókat, hogy a lelki bajokat gyógyító helyre lépnek be. A 19. században az orvosok és a pszichiátriai ápolók sokat merítettek a Bibliából. Először aztán a Dorland-féle illusztrált orvosi szótár használta a biblioterápia kifejezést 1941-ben, azzal a meghatározással,

a könyvek alkalmazása és azok olvasása a idegrendszeri betegségek kezelésére.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top