+ Ajánló

Akciófilmbe illő lovagok

katica

Kleistnek A heilbronni Katica volt az egyetlen drámája, amely még életében nagy sikert aratott, ő maga írta róla, hogy az érzés minden fioláját, égieket és földieket akarja kinyitni. Megnéztük a Jurányiban.

Valaki megjegyezte a sorban mögöttem, hogy ma este megy a Die Hard 4 a tévében. Nem hittem volna, hogy ez még eszembe jut A heilbronni Katica közben.

Még tavaly láttam egy másik bemutatót is a Jurányiban a Szputnyik Hajózási Társaságtól. A Baal egy züllött, állandóan káoszt teremtő költő finoman szólva érzékletes története, szintén Kovács D. Dániel rendezte. Az érzékletesség most sem hiányzott.

Nem csodálkozom, hogy voltak lovagok, meg ebből adódóan kardsuhogás, ármány, szerelem és angyal is a színpadon, mert műfaját tekintve Heinrich von Kleist műve, az 1810-ben bemutatott dráma történelmi lovagjáték. A romantika kora pedig szerette a középkort, annyi év távlatából megnőttek az érdemei.

A maga idejében Kleist megosztó személyiség volt, kortársai nem mindig tudtak mit kezdeni az érzelmek kitörő ábrázolásával vagy a konvenciók elvetésével. Hatása viszont Goethe-vel, Schillerrel említhető egy lapon, számtalan, akár ellentétes értékeket valló politikai, szellemi csoport tekinti hozzá tartozónak. A heilbronni Katica volt az egyetlen drámája, amely még életében nagy sikert aratott, ő maga ezt írta róla:

Az érzés minden fioláját, égieket és földieket akarom kinyitni.

Sikerült.

Igazi háromdés akció

Ha narancsfényes akciót, és speciális effekteket várunk, általában moziba megyünk. De megnézhetjük ezt a darabot is. A koreográfia Jankovics Pétert dicséri, olyan jelenet- vagy akár szereplőváltások történnek a mozgás segítségével, amilyet egy kortárs táncdarab is megirigyelne. Mostanában ritkán látok olyan előadást, ahol még tartja magát a jelmez, itt viszont önmagában is mesélő ereje volt Pető Kata jelmeztervező modern-régi ruháinak.

Díszlet, kellékek szinte semmi, de a fények, a füst és a szinkronizált fegyvercsörgés megteremti a hangulatot, pontosan érezhető, hogy mikor járunk viharban, erdőben, várban. Újszerűnek hat, hogy egy drámában, amely a romantika korában íródott a lovagkorról, számítógépes játékokat és akciófilmet idéző, látványos színpadi mozgás szerepel. Jólesően összeérnek a különböző korok, könnyű a történetre figyelni ilyen alapozás mellett. Nincs olyan, akinek ne tenne jót egy kis mese olykor-olykor.

Az érzés minden fiolája

Párhuzamosan látszik álom és valóság, egyik értelmezi a másikat. Eleinte Heilbronn kovácsa vádolja Vihar-sugár grófját, Frideriket, mert állítólag a Sátán segedelmével megrontotta egyszem leánykáját. Amolyan Othello-jellegű felvetés ez, őt is ezzel vádolják kezdetben.

A tizenöt éves, egyébként teljesen romlatlan Katica a gróf nyomába ered, nem igazán bírja elmondani, hogy miért, de messziről is látszik, hogy ő az egyetlen teremtés, akit valamiféle tisztaság vezérel. Nagyon szépen bomlik el körülötte minden, hogy aztán kiderüljön, az eleinte fogalmatlan lány volt az egyetlen, akire végig figyelniük kellett volna. Desdemona azért örülne az ő sorsának.

Kovács D. Dániel így beszélt a darabról:

Leástunk a történet magjáig, ahol az emberi lélek olyan fénytörésben mutatja a legigazabb szerelmet is, hogy csak pironkodni tudunk, ha összehasonlítjuk a gyermekkor lovagmeséivel. Igen, vannak lovagok, kardok, tűzvész, ármány, sőt a természetfeletti is jócskán képviselteti magát, mégis tisztátalan vágyaink körül forognak az események, mint bolygók a nap körül. Egy kivétellel: a fegyverkovács lányának konok, gyermeki meggyőződése, vegytiszta szeretete más szférát sejtet. Arról mesélünk, ami a két szféra ütközésekor történik.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy

Népszerűek

To Top