A Szerk. avatar
2015. január 9. /
, ,

Esterházy bevezet a kulisszatitkaiba

Különleges estével folytatódott 2015. január 5-én a Budavári Evangélikus Szabadegyetem. A zsúfolásig megtelt teremben az este házigazdája, Fabiny Tamás püspök és Esterházy Péter beszélgetett az író Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című könyvéről – számolt be az eseményről az evangelikus.hu.

A püspök a beszélgetést megnyitó áhítatában Márk evangéliumából idézett, abból is talán a leginkább szívszorító szavakat, melyeket a haldokló Jézus mond a keresztfán:
Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?
(Mk 15,34).
Márk – akárcsak korunk posztmodern szerzői – az intertextualitás jegyében vendégszöveget emel be evangéliumába, hiszen itt a 22. zsoltárt idézi. Evangéliumában sok kérdést tesz fel, amivel mélyen és őszintén képes megszólítani a természeténél fogva kételkedő embert. A haldokló Jézus Istentől elhagyatva is képes szólni Istenhez, de vajon képesek vagyunk-e mi is megtalálni azt a végső csöndet, ami az Úrral való párbeszéd legfontosabb tere lehet? Ilyen és ehhez hasonló, Márk evangéliumából is fakadó kérdések vezetnek át az Estreházy Péter könyvéről szóló beszélgetéshez – mondta Fabiny Tamás.
isten
Az Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című könyv borítója

Esterházy kulisszatitkai

A házigazda először arról kérdezte az írót, hogy ebben a könyvében miért tért el az általa használt megszokott nyelvezettől, szövegszerkesztési gyakorlattól. A kérdés azért jogos, mert az eddigi Esterházy szövegekhez képest ebben a kötetben rövidebb mondatokat és szövegtagolásokat talál az olvasó.

Könyveimben általában a regény klasszikus műfaji szabályaitól eltérően nem a cselekmény mozgatja az írást, ezért inkább zenei szerkesztéssel, visszatérő motívumokkal, mondatokkal operálva készül a szöveg

– válaszolta Esterházy Péter. Az író ezúttal egy leginkább a kötött versformában alkotó költői munkamódszert alkalmazott: eldöntötte, hogy legfeljebb egy oldal lehet a könyvben egy-egy gondolatsor, majd meghatározta magának, hogy a kéziratul szolgáló spirálfüzet egy-egy oldalán meddig tarthat az adott szövegrész/gondolati egység, ugyanakkor – mint mondta – fenntartotta magának azt a jogot, hogy ő határozza meg, meddig tart a könyvben egy oldal.

A könyv – Fabiny Tamás szerint – lényegében olyan teológiai ihletésű mű, amely a hagyományos prózán felülemelkedve, nem csupán szerkesztési módszerét, de tartalmát tekintve is költői jelleget mutat. Afféle Márk evangéliumából fakadó teopoézist olvashat az aki, a könyvbe belapoz – mondta a püspök. A prózára ritkán alkalmazott műfaji meghatározást nem elutasítva arról beszélt Estreházy Péter, hogy bizony megretten az író ember, amikor olyan súlyos szöveghez nyúl, mint az evangélium.

Az est további részletei itt olvashatók, sőt hangfelvétel is készült a beszélgetésről és a felolvasásról.

Kritikánk a könyvről itt olvasható.

Megosztás: