A magyar nép, de különösen kormánya kifogyhatatlan a hülyeségekből. Volt ez a netadós dolog, tüntettek a népek, hát visszavonták – erre fel egyesek még mindig internetadó-ellenes tüntetést szerveznek, mert ez a dolog nem tetszik a népnek, ezért mennek ki az utcára, hogy ne legyen az, ami – legalábbis per pillanat – nincs is tervben.
De azért jó a kormány és a népe is, mert az effajta hülyeségek kitermelése közben éltetik szép magyar nyelvünket. Itt van a Fidesz szóvivője, Kósa Lajos, aki ezúttal a fémkupakok megadóztatásáról alkotott kivételes értekezést. Mondván, ez nem érinti az emberek mindennapjait, ez másokat érint. A fémkupakgyártókat, feltételezem – de hát ők nem emberek lennének? És miért ez a fémkupak-ellenes hajsza? És miért nem tüntetünk ellene? Kósa sem tudta, mit akart mondani, szemétről beszélt, hogy sok a fémkupak-szemét. Miért, műanyagkupak-szemét nincsen? Szerintem abból több van. Világos, hogy itt a cél a sörösfémkupakok visszaszorítása, egyszersmind a sörözés háttérbe szorítása.
Nyilván a pálinka miatt.
És itt következett a nap másik nagy híre:
miszerint a házi pálinkafőzés szabályai sem azok, amik.
Megy már ez az ámokfutás négy-öt éve, hogy miközben a miniszterelnök csak néhanapján nyúl a kupica után, azért nagy híve a hagyományos magyar terméknek, ami persze megint hazugság, mert nem csak magyar hagyomány ez, olyan európai népről nem tudunk, amelyik otthon ne párolgatna le a gyümölcsből ezt-azt, már ha van. De a szabadságharcos magyarnak 2010 óta kijár az, hogy otthon saját használatára főzhessen annyi pálinkát, amit ha egy napra lebontunk, abból más nem következik, mint hogy reggeltől estig vedelni kéne kicsinek és nagynak, hogy el is fogyjon. Mert ugye, árulni, azt nem lehet. Aztán jött az EU, irgum-burgum, már csak kevesebb páleszt lehet otthon főzni.
Ám most kiderült
egy rádióhallgató betelefonálásból, hogy a házi pálinkát csak otthon szabad fogyasztani. Mert amikor átjött az egyik határon – feltételezem, itt a román-magyarról volt szó –, lebukott, mert hozott magával egy liternyit. (Lehet, ajándékba kapta, de ez a jogszabály szerint – ha van – tökmindegy.) Az üvegen persze gyári zárjegy nem volt, a ház lényege épp ez, mert ha lenne rajt, nem házi lenne. A vámos elkobozta, megbüntette az illetőt. A manapság sokat emlegetett NAV pedig elmondta, hogy igen, régi szabály ez, minimum 30 ezer forint a büntetés. És bevetette ama nyelvi fordulatot is, hogy: „Lehet otthon főzni, de utaztatni már nem szabad a pálinkát.” Édes Istenem, micsoda bürokrata nyelv: utaztatni a pálinkát. Aki ezt kitalálta, megemelem előtte a kalapom. Hogy valamit viszünk magunkkal, sőt, szállítunk, az világos. De hogy utaztatni – oké, létezik ez a fogalom, de így röhejes. Mit kellett ezen gondolkodnia a jogalkotónak! Ráadásul a határon sem úgy kérdezik: mit utaztatok? (A gugliban az utaztatás szóra elsőként karmikus-reinkarnációs cuccok ugranak ki).
Mert biztos van valahol ilyen jogszabály, csak amikor Orbán közröhej közepette kifejtette programja egyik pontjaként, hogy lehet otthon főzni ezerszámra, akkor utána ezt elfelejtették lekommunikálni a néppel, úgymint megkonzultálni.
Persze van valami háttér a dologban, hatalmi mutyi.
Az világos, hogy külföldről – mínusz Free shop-ok – 1 liter tömény szeszt lehet vámmentesen behozni. S magam is bevallom, számtalanszor hoztam át egy liter házi pálinkát Magyarországra a Vajdaságból, de ezek szerint a pofám alapján úgy ítélte meg a vámos, üsse kő, vigyem. Mert mindig azt mondtam: egy liter házi van. Oké, néha csak hét deci, üvegje válogatja. És lehet, megtépett zárjegy is volt rajta – a lényeg épp az, hogy házi pálinkát kell hozni ajándékba a haveroknak, mert azt kérik. Ki az isten akar valami kommersz lőrét Szerbiából? Régen persze nagy divatja volt a Napóleon konyaknak, az ilyen-olyan sljivovácáknak, de miért igyon az ember olyat, ami érdektelen lötty, ha ihat igazi házit?
Vagyis mi folyik itt?
S mit jelent az utaztatás? Ha a zsebemben viszek egy kétdecis fém kulacsocskát a tüntetésre, amiben házi lőre van, az utaztatás? Ha átviszek a szomszédhoz egy fél lityit, hogy megbeszéljük a dolgokat, amíg a körfolyosón vagy az utcán vagyok, az is büntetendő? És ha már a magyarok különleges tulajdonságairól beszélünk, abba ugyebár beletartozik az is, hogy nagylelkűek vagyunk, s ajándékozunk. És ilyenkor mindig minimum dupla annyi értékű, ami home made, mint ami nem, legyen az gyerekrajz, kiló alma vagy pálinka. Más kérdés, hogy ha tudjuk, az ajándékba kapott pálinka készítője nagyon rossz cuccot kotyvaszt, ilyenkor félretesszük, s amikor mi ajándékozzuk, nagyvonalúan túladunk rajta – fájjon tőle a feje másnak. Most akkor ez is csempészés, és nem szimbolikus csere? (Hisz úgyis visszakapjuk más formában azt, amit ajándékoztunk.)
A magyar hatalomnak 2010 óta az a fixa ideája, hogy a magyar nép szabadságszerető, ezért küzdünk mindenki ellen, és ezért vannak különleges jogaink, aminek szimbóluma pont a házi pálinkakotyvasztás és annak beszlopálása bárhol. Hát most kiderült, valójában pont nem – csak otthon lehet csinálni.
A szocialista Albániában
az ember legfeljebb otthon, a hálószobájában lehetett szabad, bár ott is ügyelnie kellett, hátha lehallgatják, hátha a felesége/férje feljelenti, ha elszólja magát.
Hölgyeim és uraim, íme, Magyarország is elérkezett ide. Amiben az a morbid, hogy már azt sem tudjuk, milyen jogszabályokat szegünk meg, amiért bírság jár, hisz senki nem mondta, hogy a pálinka utaztatását a törvény bünteti. Mi fog itt még kiderülni? Büntetést kapunk, ha anyánk házi lekvárját vidékről a városba hozzuk, s a házikolbászt is tilos utaztatni és még sorolhatnánk?
Úgyhogy ajánlom a tünetésszervezőknek, akik bejelentették, január 2-ig azon gondolkodnak, mi is legyen a tüntetés célja, hogy íme, tüntessünk a házipálinka utaztatásának tiltása ellen. Megérdemli, nem? Vagy csak a net szent?
