+ Tudomány

A világhírű magyar agykutató vallomása a lélek létezéséről

agykutató

Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista.

A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az “anyagi” szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor – írja a Meditáció a kolostor udvarán című blog.

Az Istenadta című könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról.

Freund Tamást is megkérdezték ez ügyben – részlet az interjúból:

a gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára. És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes kitermelni egy olyan nem anyagi entitást – nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek együttesének – amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy, mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.

A professzor szerint nem az a furcsa, ha egy tudós istenhívő, hanem éppen az, ha ateista:

Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. a kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?

11 hozzászólás

11 Comments

  1. Jaja szerint:

    Melysegesen tevuton jar szegeny agykutato, kifejezetten az Osrobbanas megitelesevel. Na de az istenfelo hozzaallasa sem kutya. Csodalkoztam volna ha egy materialista felfogasu kutato/tudos hozakodott volna elo a lelek letezesevel..

    • levendula szerint:

      Tudja kedves JAJA attòl tartok hogy ha akarja ha nem ki fog derűlni sőt pontosan meg is fogja tudni hogy melyikük vagy melyikünk jár tévuton függetlenül attòl hogy mit akarunk ,szebben fogalmazva szeretnénk.Szeretettel Jakab Erika

  2. Gábor szerint:

    Gratulálok az agykutató úrnak a felismeréshez.
    Még sokan ledobják az elvakult és beszűkült hitüket, majd akkor eljutnak idáig is.

  3. Nem igazán tudom, mennyi szaktudással rendelkezik az ősrobbanásról vagy a fizika szabályairól, de az biztos, hogy az a fajta gondolkodás, hogy “…mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára” hátráltatja, nem pedig elősegíti a tudomány és a technológia fejlődését. Természetesen mindenki abban hisz, amit nem szégyell, de attól még szomorú látni, amikor egy tudóst a hite gátol meg abban, hogy a szakterületén úttörővé váljon.

  4. FAKOTITI szerint:

    Balog Miklós: Egy hitetlenhez

    Miért vitatod, van-e Isten vagy nincs,
    Létezik-e a pokol vagy a menny?
    Nem vita dönti el ezt, sem a szókincs
    Még csak a hit se, hisz úgyse hiszel.

    Mégha vitában legyőzöl is engem,
    Élem mint te a földieket.
    Mit veszítek ha hit él a szívemben?
    Mit veszítek, ha a föld betemet?

    Nékem a hit örök menedékem,
    Vigasz a bajba, halálba remény!
    És ha van Isten, kárhozat és menny,
    Mit veszítesz te, de mit nyerek én!

    Ennyi, kedves Mindenki-aki-nem-hisz!

  5. Darázs szerint:

    Jót kacagok az itt megnyilvánuló hívők bugyuta érvelésén, amely a hitből önmagából ered, tehát önmaga bizonyítéka lenne, továbbá a “majd meglátjuk”-ból, ami persze érvnek egyenlő a nullával, hiszen senki nem számolt be még a túlvilágról. No meg az idézett költő érvelése se semmi: “ha van Isten, kárhozat és menny, Mit veszítesz te, de mit nyerek én!” Tehát feltételez, majd a feltevésből racionálisan próbál következtetni. Hát ez egy logikai hülyeség, egy nagy nulla. Merő képzelgés. Azért, mert valamit nem tudunk még racionálisan megmagyarázni, nem jelenti Isten automatikus létezését és teremtő lényét. Emlékezzünk csak, hogy az óceániai bennszülöttek istennek nézték az első fehér gyarmatosítókat, és kezdetben a maják is. Ennyit a vallási képzetekről.

  6. UFO szerint:

    Gondolkozni is érdemes néha. A hit a tudatlanságból fakad. Isten=Alah=Krisna=EBE

  7. outlook szerint:

    Az agykutató úr tényleg tévúton jár az ősrobbanást illetően, mert egyszerűen nem volt. Előbb-utóbb a tudomány is eljut majd ide.
    Az, hogy a “túlvilágról” nem számoltak be, szimpla tévedés. Nagyon sokan és sokszor beszámoltak már.
    Az ateizmus nem egyszerű tévedés, hanem a lélek egyfajta speciális kóros állapota. Remélhetőleg idővel kigyógyul belőle mindenki.

  8. Niedyn szerint:

    “Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?”
    Azám ! De, ennél sokkal tovább is lehet menni ! Mi lenne, ha olyan dolgokban kezdenénk hinni, amelyek annyira ismeretlenek, hogy soha még kérdést sem tettünk fel felőlük ?
    Halál , küldetés, sors – nem kéne már észrevenni, hogy mindez lerágott csont ? Lehet ugyan végtelen hosszban fejtegetni, akár eredményekre is jutni, szellemi felfedezéseket tenni, de az új nemzedékek miatt mindig vissza kell térni az alapokhoz és feltenni a kezdeti kérdéseket… tehát marad az egy helyben toporgás, a vallás, lelki élet, túlvilág és teremtés szellemi rágógumija…
    Egy gordiuszi bakugrással kell az állandó, kényszerű kérdésfeltevéseket eltörölni !
    A földi élet után – a földi élet túlvilági folytatása, földhözragadt és ostoba elképzelés ! CSAK ERRE VALÓ a HIT ? NEM !! Higyjünk, olyan dolgokban, amit végképp el nem tudunk képzelni, amire kérdést sem tudunk feltenni ! De nem az ismeretlen dolgokban, mert az ismeretlent a hülye is ismeri, az neki is menni fog, hanem abban, amiről még fogalmunk sincs, hogy létezhet, szükséges-e, lehetséges-e, abban higyjünk, amiről se tudásunk, de még annyi sejtésünk sincs, hogy hinni akarunk benne !
    A következő nemzedékek számára csak ez lehet a kiindulási alap !
    Mert a jövő túl közel van ! Nézzünk az ismeretlennél tovább !

  9. Szameg szerint:

    Rossz a megközelítés. Vallásos emberhez illően a már általa kigondolt válaszhoz rendeli a kérdést.
    Mi van akkor ha univerzum visszazuhant önmagába. Mondjuk néhány százmilliárdszor. Vagy más olyan fura dolgok történtek vele, amelyekről fogalmunk sem lehet. “Ideje” volt rá.
    Ez amiben tervszerűnek hisszük az egészet, csak egy a sok próbálkozásból. Legközelebb megint nem így sikerül. Nem igazán látom itt a teremtő szükségességét, sőt igazából csak összezavarja az összes lehetséges választ az elmélete.
    Meg ugye ott van, hogy honnan ered az a teremtő erő ami ezt összehozta? És miért nem teremtett egy olyan Földet, ahol a Nap a lapos Föld körül kering, a csillagok meg fel vannak ragasztva az égre. Mint a könyvben, amit “írt”. Olyat nem tudott? Meg volt kötve a keze a fizika törvényei által? Ha az emberek nem ragadnának le a dögunalmas “Isten teremtette és kész.” válasznál, annyi érdekes kérdést lehetne feltenni…

    • Roland Tóth szerint:

      Kedves Szameg!

      Ön nem feltételez teremtőt, és ezzel ugyanúgy szűkíti a válaszokat. Pontosan ezt csinálja a vallásos is, csak fordítva. Ennek ellenére a teremtés és a “próbálkozás” is éppen elég bonyolult ahhoz, hogy elég érdekes kérdést vessen fel.

      Én személy szerint, ha személytelen anyaggóc lennék, akkor furcsállnám, hogy értelmes élőlénnyé próbálkozzam magam. (De ez meg az én szűkítésem.)

      Ha tisztán logikailag nézzük, akkor Isten be is bizonyítható, és meg is cáfolható (Kant mindkettőt megcsinálta). Mindegyik éppen olyan logikus, mint amennyire nem. Ha tehát Ön Isten nélkül akar gondolkozni, akkor szab egy feltételrendszert, amiről nem dönthetjük el, hogy igazságon alapul-e; Freund Tamás is szabott egyet, de arról se ítélhetünk logikai eszközökkel.

      “Meg volt kötve a keze a fizika törvényei által?” – Isten jellemét ellentmondásmentesnek, következetesnek és értelmesnek írja a Biblia, miért ne lehetne a fizika törvénye éppen ennek a logikusságnak a következménye, amiben minden passzol, és az univerzum is egyben marad? Éppen csak arra akarok kilyukadni, hogy, amennyiben feltesszük Isten létezését, a logika ez alapján a feltétel alapján működik; ha pedig nem tesszük fel – ahogy Önt sem tette fel -, akkor pedig máshogy működik. Ha én állítok valamit, méghozzá azt, hogy az ember isteni teremtés következménye, akkor az az Ön szemében logikátlan, ha pedig Ön állítja, hogy az ember tervezetlen folyamatok eredménye, akkor az meg az én szememben lesz logikátlan.

      Annyit akartam tehát mondani: nincs logikailag rossz megközelítés, de mivel valamelyik verzió igaz, és a többi hamis, és nem mindegy, hogy melyik, fontos, hogy gondolkozzunk ezen, és legyenek Freund Tamások, és legyenek olyan emberek, mint Ön.

      “Mint a könyvben, amit “írt”.” – ezt mire értette? Érdekel!

      Szép estét kívánva:
      Tóth Roland

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top