Felszínesség vagy sem: imádjuk az ötletes, designer könyvborítókat. Kiválogattunk néhány klasszikus művet, melyeknek külföldön meglehetősen ötletes csomagolást álmodtak meg a terjesztők. Aztán rápillantottunk a kortárs magyar borító-felhozatalra.
Egy könyvesboltban lófrálunk, múlatjuk a drága időt, és tegyük fel, – bár a mai magyar fiatal anyagi helyzetére ez nem oly jellemző – hogy csak úgy, kedvtelésből, bármiféle szándékot nélkülözve vásárolni kívánunk egy könyvet. Vagy van némi előismeretünk a felhozatalról, jártasak vagyunk a kortárs irodalom (szűkítve a kortárs magyar irodalom) közkedvelt szerzőinek névsorában, vagy teljesen random válogatunk a könyvek között. A random válaogatás előnye a tiszta lap. Nem befolyásol minket a Grecsó-kultusz, vagy a Varró Dani botrány, XYZ… egyre megy, csak olvasni szeretnék valami jót.
Mit tesz ebben a helyzetben a gyanútlan olvasó? Belbecs híján a külcsín oltárán áldoz; a borító és a fülszöveg kombinációjával igyekszik valamiféle világot (színeket, hangulatokat, érzéseket) előreálmodni, megtippelni, mi vár majd rá, ha azt a bizonyos könyvet választja. A döntést nem szabad elbagatelizálni, könyvet venni drága mulatság. Nem úgy van az már, hogy az ember csak úgy betér egy könyvesboltba, és előzetes spórolás, vagy túlórapénz, vagy szoctám nélkül, hirtelen felindulásból megvesz négy-öt könyvet. A könyvvásárlás luxus, s ha már luxus, nem oly nagy kérés, hogy az a persze elhanyagolható küllem is legyen igényes, mutatós; hadd passzoljon a stílusunkhoz, hadd díszítse a polcot otthon (az élménynek úgyis vége párszáz oldal után).
A bookcoverarchive.com összegyűjti a legmenőbb könyvborítókat. A több száz designt bemutató weboldal igazán inspiráló gyűjtemény, el is lehet veszni benne. Íme néhány a legötlesebb, legszebb borító közül:
A kortárs magyar borítógyár is kezdi felvenni a versenyt a külföldi dizájnerek munkáival. Az elmúlt években sok olyan könyv jelent meg, ahol a küllemre is nagy hangsúlyt fektettek a kiadók. Személyes kedvencem Cserna-Szabó András Szíved helyén épül már a halálcsillag című regényények borítója.
De nem kevésbé érdekes és színes az új, Veszett paradicsom című, Warholt idéző csomagolás sem.
Babiczky Tibor kisregénye, a Magas tenger az első könyvek közt jelent meg 2014-ben a Magvető kiadónál. A Magas tenger egy budapesti nyomozó története, aki az Élettel és a Halállal birkózik. A vörös és fekete külső borító pontosan ezt a találkozási pontot jeleníti meg. A könyvhöz egy a borító világát megidéző trailer is készült.
A kritikákban is egyre többször méltányolják a borítókat. Maros András Csinálni kell című novelláskötetéről a kötve-fűzbe blogon olvashattuk a következőket:
(…) nézzük meg alaposan a könyv borítóját! Rég láttam ilyen ügyesen eltalált fedőlapot: pontosan megmutatja, mire számíthatunk olvasás közben. A régi típusú húsdarálót alkatrészeire szétszedve látjuk, de szigorúan szabályos rendben, tehát még semmi sincs veszve, lesz még nekünk húsdarálónk. Így van ez a történetek során is: adott a már részekre bontott egész, mellyel az író könnyedén bűvészkedik, próbálgatja az egyes elemeket, csűri-csavarja a szálakat.
A kamaszregény, a krimi, a lélektani thriller és a fejlődési regény elemei keverednek Totth Benedek új könyvében, a Holtversenyben. Már a borító alapján is elolvasnánk a könyvet.
És hogy egy női szerző könyvét is beemeljük a legkedveltebb borítók listájába, említsük meg Tóth Kinga All Machine című verseskötete, melynek címlapja ügyesen reflektál a költőnő gépverseire.
A válogatás végén tűnt csak fel, hogy az összes általam kiválasztott menő borító a Magvető kiadót dícséri. Mondhatnám, hogy ez merő véletlenség, de talán nem az. Úgy tűnik egyelőre a Magvető kiadó veszi leginkább a fáradságot, hogy a könyvek küllemére is időt, energiát, pénzt fordítson.
Várjuk azonban olvasóink kedvenceit is, kommentben írjátok meg, nektek melyik kortárs magyar könyv borítója tetszik a legjobban!
