Megismétli magát a történelem! A hétfő esti (10.13.) születésnapi rendezvényen a New York Művész Páholy vendégei egyet értettek abban, hogy ideje lenne valóban a Dunába dobni a magyar kultúra egyik fellegvárának kulcsát! És hogy a legendával legyen valós kapcsolat is, a szimbolikus gesztust Sárközi Mátyás, Molnár Ferenc unokája teszi meg.
A legenda szerint az 1894. október 23-i megnyitót követően Molnár Ferenc a barátaival meg sem állt a Dunáig, és a kávézó kulcsát a folyóba dobta, hogy az soha ne zárjon be – a történet (legalábbis az eddigi ismeretek szerint) a városi legendák sorát bővítette, minthogy ebben az időben Molnár Ferenc még a Lónyay Utcai Református Gimnázium tanulója volt. Mint a New York Művész Páholy nézői között az első sorba ülő Sárközy Mátyás és felesége elmondta: a történet nem is annyira szóbeszéd, hiszen Molnár Ferenc a szimbolikus tettet valóban véghez vitte, csak nem az eddig emlegetett időpontban, hanem később, amikor a New York Kávéház tulajdonosa jó barátja, Tarján Vilmos volt.
Az eredeti szóbeszédet természetesen felelevenítették az ünnepi New York Művész Páholy vendégei, Saly Noémi és Török András kávéház-és művelődéstörténészek valamint Kemény István, Poós Zoltán és Térey János egykori törzsvendég írók is, akik tudták előre, hogy Sárközy Mátyás és felesége itthon tartózkodik, sőt: megtisztelik személyükkel a New York Művész Páholy szervezőit. Így az est végén a programsorozat háziasszonya, Juhász Anna ismét Molnár Ferenc unokájához fordult, és közölte, hogy egy kis merénylettel készültek. Mint a kulturális menedzser felvetette: ha már úgyis vita tárgyát képezi, hogy a Dunába veszett-e a kulcs, akkor mi lenne, ha valóban bedobnák a New York kulcsait, hogy ha nem is állandóan, de legalább még 120 évig nyitva legyen a New York?
Sárközy Mátyás örömmel fogadta a felkérést. Így
A New York Kávéház kulcsainak szimbolikus Dunába vetése:
Duna Korzó, október 19., 15 óra 30