A francia kánkán bölcsőjének számító párizsi Moulin Rouge idén ünnepli fennállásának 125. évfordulóját. A legrégebbi francia varietészínház a válság ellenére kitűnő egészségnek örvend.
A Montmartre aljában, a Pigalle téren található kabaré 900 férőhelyes nézőterének 97 százalékos a kihasználtsága: az év 365 napján minden este két showműsor látható, 9 és 11 órakor. A Moulin Rouge – ahol évente 630 ezren fordulnak meg – az Eiffel-torony, a versailles-i kastély és a Disneyland Paris mellett a leggyakrabban fotózott francia turistalátványosságok közé tartozik.
A legendákkal
ellentétben a párizsi kabarék és köztük a Moulin Rouge – vacsorával együtt fejenként 150-200 euróba kerülő – varietéműsorainak közönsége ötven százalékban még mindig francia. A külföldi turisták nagyobb, szervezett csoportokban érkeznek, hogy lássák a 14 országból származó táncosok által előadott hagyományos műsort. A legtöbben Kínából, Oroszországból és az Egyesült Államokból jönnek.
A 450 főt foglalkoztató varietészínház tavalyi forgalma elérte a 65 millió eurót (20 milliárd forint). A mulató egyébként a világ legjelentősebb pezsgőfogyasztója: évente 240 ezer üvegnyit rendelnek a nézők.
A mulató híres kánkántársulatának
német származású alapítója, Dorothea Haug után csak Doriss-lányoknak nevezett hatvan táncosnő mindegyike klasszikus táncot tanult és legalább 175 centiméter magas. Színpadi kísérőik, a húsz Doriss-fiú és a revükben fellépő tucatnyi erőművész, akrobata és zsonglőr pedig legalább 185 centiméter magas.
A mulató évente több szereplőválogatást is tart, amelyekre tucatjával érkeznek a jelöltek a világ minden tájáról, és ahol Janet Pharaoh balettmester válogatja ki a jövőbeni Doriss-táncosokat.
A Moulin Rouge Toulouse-Lautrec
festményeiről ismert hatalmas színpadán évek óta látható a 8 millió euró költségvetésű Féerie (Tündérvilág) című kétórás revü, amelyben paradicsommadarak, erotikus bohócok és más képzeletbeli alakok tűnnek fel öt valódi óriáskígyó társaságában, egy 40 tonnányi vizet tartalmazó óriásakváriumban.
A revü jelenetei a kormányzó báljától egy hindu templomon át Párizs felszabadításáig invitálják a nézőket, valamennyi történet a szerelmet ünnepli. Az előadás – mint mindegyik revü – csúcspontja azonban a hagyományos kánkán a kiabálások ritmusára végrehajtott láb- és szoknyaemelésekkel, spárgázásokkal.
Párizs nemzetközileg
legismertebb lokálja 1889. október 6-án nyitotta meg kapuit, és a különleges, erotikus, ugyanakkor akrobatikus képességeket igénylő és magas művészi színvonalat nyújtó varietéműsoraival szempillantás alatt a párizsi élet központi helyévé vált. Sokan a botrányos tánc, a kánkán híre miatt voltak kíváncsiak a mulatóra, ahol később fellépett Mistinguett, Edith Piaf, Maurice Chevalier, Yves Montand, Liza Minnelli, Ella Fitzgerald, Frank Sinatra és az 1990-es években La Toya Jackson is.
A Moulin Rouge erejét a történelméből nyeri, a Belle époque és a kánkán bohém világából, amelynek a hírnevét köszönheti, valamint a különböző korokban itt megfordult festők és művészek történeteiből
– hangsúlyozza Jean-Jacques Clérico igazgató. A 125. évfordulót egy tragikus esemény némileg elhomályosítja: augusztusban hunyt el 87 éves korában Doris Haug, aki 1957 óta volt a társulat balettmestere. A Doriss-lányok múlt héten közös misén tisztelegtek mesterük emléke előtt.
