A kicsi, de konkrét vállalások jelentik a múlt heti New York-i klímacsúcs sikerét – mondta Bartholy Judit klimatológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológia tanszékének vezetője az MTI-nek adott interjújában.
„Azt látom, hogy valami megmozdult, valódi előrelépés történt a szeptember 23-i New York-i ENSZ Klímacsúcson. A 2009-es koppenhágai konferenciától kezdve az elmúlt évek klímacsúcsainak sorát nagy bizakodás előzte meg, mégis mindegyik azt bizonyította, hogy nincs előrelépés. Legtöbbször tökéletesen előkészített, csak aláírásra váró anyagok fogadták a résztvevőket, a megegyezés mégis mindig elmaradt. Ez minden alkalommal meglepetés és óriási csalódás volt számomra. A kudarcnak mindig volt magyarázata: a szegény és a gazdag országok, a fejlett és a fejletlen gazdaságok, észak és dél ellentéte, vagyis a háttérben valami mindig indokolta, hogy elmaradt a dokumentumok aláírása. A nagyon lemaradt, most fejlődésnek induló országoknak kellene aránytalanul sokról lemondaniuk, amelyek nem tehetnek a klímaállapot romlásáról, ez valóban jogos kifogás.
Úgy tűnt, nem mutattak valódi érzékenységet a korábbi konferenciák előkészítői a leszakadt, szegényebb országok irányában, a New York-i csúcson azonban a szervezők mintha új stratégiát követtek volna, az általános érvényű kijelentések helyett néhány valós eredményekkel kecsegtető akcióban állapodtak meg, ilyenek például a városok, az erdők védelmének ügye, az emissziócsökkentés konkrét területeinek kijelölése pontos küszöbszámokkal és határidőkkel, az élelmiszerbiztonság kérdése vagy az, hogy végrehajtható megállapodást készítenek elő a 2015-ös a párizsi klímaváltozási konferenciára. Fontos eredménynek tekinthető, hogy kimondták: a globális melegedés két Celsius-fok alatt tartása a cél, ez ugyanis a klímaváltozás visszafordíthatatlanságának elméleti küszöbértéke. A vállalás nagyon erős, hiszen az utolsó IPPC-jelentés kimondja, hogy 1900-tól 2012-ig 0,9 Celsius-fok volt a globális melegedés mértéke, tehát ennek a bizonyos két foknak már majdnem a fele „elfogyott”. Európa szerepe példamutató, valóban mindig eminens szerepet játszott a klíma védelmében. Nagyon fontos, hogy most rövid, belátható időtávú elkötelezettséget tettek, nem az évszázad végéig, hanem 2030-ig vállalták, hogy az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Bartholy Judit.
