+ Építészet

Plázát csinálunk a műemlékekből?

műemlékek

Egyetlen ötlettel a városközpontot bevásárló központtá lehet alakítani, hiszen ma van hozzá építész.

Globális probléma, hogy a műemlék-helyreállítások során legtöbbször a gazdasági érdekek és a turisztikai szempontok kerülnek előtérbe a történetileg hiteles helyreállítás helyett – hívta fel a figyelmet Gustavo Araoz, az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS elnöke azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet magyarországi látogatása során tartott Budapesten.

Gustavo Araoz és Boguslaw Szmygin, az ICOMOS konzerválás-elméleti tudományos bizottságának főtitkára azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyenek a magyar örökségvédelem jelenét bemutató és jövőbeli kihívásaira válaszokat kereső, Jövő az örökségnek – Örökség a jövőnek című, egyéves programsorozat záró konferenciáján, Balatonfüreden. A szakemberek az örökségvédelem elveiről és nemzetközi helyzetéről beszéltek csütörtök este a sajtónak.

Gustavo Araoz a magyar műemlékvédelem

nemzetközi megítélésével kapcsolatban kitért arra, hogy világszerte, így Magyarországon is mint tendencia megállapítható, hogy a gazdasági érdekek legtöbbször nagyobb hangsúlyt kapnak a műemléki rekonstrukciók során mint bármilyen más érték. Ennek legnagyobb megjelenési formája, hogy a kulturális örökségekre elsősorban kulturális turisztikai elemként tekintenek, és sokszor történetileg nem pontos rekonstrukciókat hajtanak végre.

A szakemberek egyöntetűen hangsúlyozták, hogy szintén nemzetközi probléma, hogy a legtöbb országban leginkább az ikonikus épületek rendbetételére koncentrálnak, azonban azok a kisebb értékek, amelyek a globális kulturális örökség alapját képezik elpusztulhatnak.

Boguslaw Szmyginic megemlítette,

hogy az ország nemzetközi megítélést rontotta az a tény, hogy Magyarország kilépett a Kulturális Javak Megőrzésének és Helyreállításának Nemzetközi Tudományos Központjából, az ICCROM-ból. “Ez a tény nagy problémákat vet fel és aggodalmasak tekinthető, hiszen az ICOMOS számára a legfontosabb az, hogy az országok együttműködjenek és egymás tapasztalatait felhasználva jobb eredményeket tudjanak elérni helyi szinteken” – hangsúlyozta.

A szakember a lengyelországi ICOMOS Nemzeti Bizottság elnökeként azt is kiemelte, hogy bár fontos a jó nyugati példák elsajátítása, de legalább ilyen jelentőséggel bír a közös múlt és a közös problémák miatt a helyi közösségek összefogása, együttműködése.

A beszélgetésen a Velencei Karta

irányelveiről is szó esett. Ezzel kapcsolatban Gustavo Araoz elmondta, hogy az idén 50 éve megalkotott, a műemlékek és műemlékhelyszínek konzerválásra és restaurálásra vonatkozó, 13 határozatot tartalmazó dokumentum még mindig követendő példának és helyes útmutatásnak tekintendő az anyagvédelem szempontjából, komplexitását azonban növelni kell, hiszen a karta születése óta kibővült a kulturális örökségek fogalomköre. “Már nem csak az épületet kell megőrizni, hanem a tudást is meg kell védeni, amelynek köszönhetően ezek az épületek elkészülhettek.”

Az örökségek megőrzésének felelősségével kapcsolatban Boguslaw Szmyginic úgy vélekedett, hogy a történelem során az emberiség most jutott el először oda, hogy van elég pénze, hatalma, szervezete és technológiája, hogy az egész világörökséget tönkretegye. “Egyetlen ötlettel a városközpontot bevásárló központtá lehet alakítani, hiszen ma van hozzá építész, aki vállalkozna erre, és van magántőke is, amely ezt megvalósítja. Ez rendkívüli veszélyt jelent” – hívta fel a figyelmet.

Úgy vélte, hogy ezzel a

mentalitással csak a tudás és a társadalom ereje képes szembeszállni, ha a közvélemény felszólal ezen beavatkozások ellen. Hangsúlyozta: ezért kell, hogy az örökségvédelem független szervezetként működjön minden országban.

A beszélgetésen Nagy Gergely, a világszervezet magyar nemzeti bizottságának vezetője elmondta: nagyjából egy hónap múlva a magyar ICOMOS egy szakmai fejlesztési programot készít el a kulturális örökségvédelemre és műemlékvédelemre vonatkozva. A dokumentum a tavaly novemberben kezdődött sorozat tapasztalatait és eredményeit foglalja majd össze.

“Nem az a feladatunk,

hogy műemlékvédelmi stratégiát készítsünk, hanem hogy megvizsgáljuk azt, hogy milyen helyzetben van a műemlékvédelem, milyen pozíciót és milyen lehetőséget kaphat a jövő társadalmában, valamint kitérünk majd arra is, hogy milyen rendszerrel, szemlélettel kell a műemlék-, és a kulturális örökségvédelmet szolgálni napjainkban” – hangoztatta.

Az elnök emlékeztetett rá, hogy a konferenciasorozat egy utazó kiállítással egészül ki, amelynek tablói az örökségvédelem eddig elért eredményeit, az NKA támogatásával 2004-2011 között megvalósult műemlék-helyreállítási és hasznosítási, illetve régészeti projektekből készült válogatását mutatják be. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi értékek védelmében rejlő lehetőségekre, közösségépítő és tudatformáló szerepére.

Az NKA támogatásával megvalósult egy éves program célja az volt, hogy konstruktívan gondolja újra a magyar kulturális örökségvédelem ügyét, struktúráját és helyzetét, megerősítse a műemlékvédelem és a régészet társadalmi elfogadását és bemutassa az örökségvédelem eddigi eredményeit.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top