A Facebookon nagy vitát váltott ki Horn András levele, amely a Bartók Konzi Kamarazene-tanszak hányattatásáról szól, ezért fontosnak tartjuk közölni.
A levél az elütéseket kivéve szöveghű.
Horn András
7 órája · Budapest ·
Kedves Barátaim!
Mondhatnám pitiáner ügynek, amiről írni szeretnék, de még mindig naivan hiszek az FB pozitív szerepvállalásában, legalábbis abban az értelemben, hogy sokakat elgondolkodásra késztet egy-egy „ügy” kapcsán.
Történt, hogy még június 21.-én a Bartók Konzi Kamarazene-tanszaka meghívást kapott a MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA rendezvény egyik helyszínére a Nemzeti Galériába, ahol 4 koncertet is adtunk nagyon szép környezetben. Az egyik koncertet meghallgatta egy nagyon szimpatikus hölgy, aki a végén bemutatkozott, mint az Emberi Erőforrás Minisztériumának valamilyen kulturális mittudoménmije, és nagy szeretettel meghívott 3-4 csoportot egy ősszel, azaz most szeptemberben megrendezésre kerülő fontos állami ( jaj..) rendezvényre, amelyen mindenféle tótumfaktumok, miniszterek, államtitkárok, de még az is lehet, hogy Orbán (jajjjj…) is meg fog jelenni. Mint később kiderült, ez a rendezvény az Idősek Világnapja, ahol mindenféle díjakat osztanak majd, és azon kell majd játszani a csoportjainkat.
Mi tagadás, örültem, mert bár zsigerileg irtózom a protokolláris rendezvényektől, mégis végre méltó helyszínen (MÜPA, vagy Pesti Vigadó)), telt ház előtt, jó zongorával igazi koncertkörülmények között léphetnek majd fel a gyerekek. A nyár elején azonnal értesítettem azt a 3 csoportot, akiket alkalmasnak gondoltam a fellépésre.
A hölgy augusztus végén hívott, hogy szeptember 30, és a Vigadó a helyszín, miután Orbánhoz igazítottak mindent. Aztán 2 nappal később kiderült, Orbán nem jön,( részemről mély sóhaj..) szemben Balogh-gal, meg Czunyinéval, a helyszín viszont marad a Pesti Vigadó!
Leadtam a műsort, 3 darabból 2 zongorás csoport.
Első mélyütés: telefon jő, nem lesz zongora ( !!!), mert a 2. részben a Muzsikás együttes szerepel táncosokkal, és a zongorát nem tudják hová eltolni, kell a tér…( ez egy probléma ma a Nemzet legfőbb szentélyében…) ja, és a zongora felemelése a színpadra más „költségelőirányzatot” (!) jelent (ugye, értitek…)
Írok a fellépés lázában égő gyerekeknek, hogy nem játszhatnak, nem is értik a problémát, és úgy érzik, hülyére lettek véve. Maradt a „szerencsés” vonósnégyes, akiknek üzenek, hogy 2 művet is kellene játszani. ( plusz egy himnuszt (!) is. Ezerrel beszervezek egy rézfúvós -kvintettet,hogy jönni kellene. Vezetőjük, egyik legtehetségesebb gyerekünk egy csomó időt tölt azzal, hogy összetoborozza őket. Már próbát is megbeszélünk. Közben papírokat töltögetek, (tudniillik a Minisztériunnak nem elég egy számla, hanem „árajánlatot” kell tenni egy olyan összegre, amit ők ajánlottak fel!!) hogy az alapítványunknak felajánlott összeget (amelyet tehetséges gyerekeink támogatására szánnánk) ki lehessen fizetni.
Tegnap jön a végső tőrdöfés: az a határozat született, hogy a műsor csak egyrészes lesz, azon majd JÓKAI ANNA nagyságos asszony tart beszédet, és a Muzsikás együttes játszik a néptánccsoport közreműködésével. Azaz nem kérnek belőlünk, bocs.
10 tehetséges gyerek munkája, (mellesleg az én több hetes szervezésem, de ez legyen az én bajom..) plusz 80.000 ft alapítványi támogatás veszik kárba 1 pillanat alatt, mert valaki az „emberi erőforrás” égisze alatt megint nagyon nemzeti akart lenni, amibe Mozart, Beethoven, vagy Dvorzsák ugyan hogyan férne bele…. (no, ez már az én nagyon rosszindulatú végkövetkeztetésem…)
Pitiáner ügy, kérdezhetnénk? Hogy nemcsak az érintett gyerekek miatt nem gondolom annak, az legyen az én bajom… Ha tán másnak is mélyebb összefüggések jutnak eszébe az ügy kapcsán, az meg legyen az övé…