Mennyire károsítja szellemünket és szervezetünket, ha éjfél után dolgozunk? Claudia Hammond erre a kérdésre is kereste a választ a BBC Magazinban olvasható cikkében.
Egyes szakmákban elkerülhetetlen az éjszakai műszak. A társadalmi igényeknek megfelelően a kórházakat, bizonyos boltokat, vagy a repülőgépeket is üzemeltetni kell a nap 24 órájában. Gondos tervezéssel és egy kis napközben megteremtett nyugalommal lehetségessé válik, hogy egész éjszaka dolgozzunk, és még nyolc óra alvásra is maradjon idő. Sőt mindig lesznek, akik azt fogják mondani, hogy nem bánják, és hozzá is tudnak szokni, hogy így kelljen dolgozniuk. De vajon a szervezetük hozzá tud-e szokni teljesen ahhoz, hogy a feje tetejére áll az idő? És ami még fontosabb kérdés: káros-e az egészségre az éjszakai munka?
Fotó: Thinkstock
A kérdés két részre bontható. Az egyik arról szól, hogy hogyan érezzük magunkat – ez a mentális jólét. Az embernek szíve joga, hogy azt mondja, hozzászokott a váltott műszakban végzett munkához. Akad példa rá, hogy valaki megbirkózhat a későbbi éjszakai műszakokkal, de néhány ember számára ez sokkal nehezebb.
Egy kanadai tanulmány rendőrök egy kis csoportjában vizsgálta a melatonin hormon termelését az alvás idejének, mennyiségének és fényviszonyainak figyelembe vételével, amikor éjszakai műszakban kezdték a hetet. A szervezetünk általában késő este termeli a melatonint, amikor kezdünk fáradni, és készülődünk a lefekvéshez. Ha már jól alkalmazkodtunk az éjszakai munkához, a csúcs a nappalok felé mozdul el. Ebben a vizsgálatban a melatonin-termelés mintái megmutatta, hogy a „kiigazításnak” köszönhetően az éjszakások boldogabbnak és éberebbnek érzik magukat, valamint a reakcióidejük is gyorsult – de csak 40%-nak sikerült az átállás.
Egy nagyobb, több mint 3000, váltott műszakban dolgozó rendőrön Kanadában és az Egyesült Államokban végzett tanulmány tisztán megmutatta a következményeket: azok között, akiknek nem sikerült az átállás, 40%-ban diagnosztizáltak valamilyen alvászavart.
Fotó: Thinkstock
Még ha tehát jól is érzi magát valaki, akkor is felmerül a kérdés, hogy a szervezet hosszú távon megszenvedheti mindezt. Az életmódra nézve is vannak élettani hatásai, amik problémát okozhatnak. Nehezebb egészségesen étkezni, vagy rendszeresen testmozgást végezni annak, aki éjszakai műszakban dolgozik. Nem csak hogy bonyolultabb például salátához hozzájutni az éjszaka közepén, de valószínűleg nem is feltétlenül vágyik rá az ember, ha ébren akarja tartani magát.
Sokkal erősebb a csábítás, hogy mondjuk gyorséttermi kaját és nassolnivalót egyen. Kézenfekvő lehet a pizza, de ha minden este pizzát eszünk, az természetesen nem túl egészséges. A testmozgásra pedig még kevesebb a lehetőség. De még ha sikerül is valakinek elvonszolnia magát az edzőterembe a nap végén, sokkal nehezebb a műszak végén edzeni, úgy, hogy egész éjjel ébren volt, és inkább egy kis szunyókálásra vágyna.
Pilóták esetében úgy találták, hogy a korai vagy késői műszakban töltött napokhoz képest boldogabbak voltak akkor, amikor pihenőt tartottak. Persze nincs abban semmi szokatlan, ha valaki jobban érzi magát a szabadnapján, mint amikor, amikor fel kell kelni és bemenni dolgozni, függetlenül az időtől. De a kutatók azt is megállapították, hogy a korai műszakban dolgozó pilótáknak ébredéskor magasabb volt a kortizol stresszhormon-szintje, és napközben is több kortizolt termelt a szervezetük. Úgy gondolják, ehhez hosszabb távon és magasabb szinten a szívbetegségek és a magas vérnyomás fokozott kockázata társulhat.
Fotó: Thinkstock
De lehetnek más következmények is. Egy tanulmány kimutatta, hogy akár egyetlen éjszakai műszak is elég, hogy növelje a vérnyomást. Ehhez hozzávehetjük, amit a Surrey Egyetem idén publikált kutatásai bizonyítottak, vagyis hogy mindössze három nap éjszakai műszak után megszakadt a gének aktivitása, ami azt jelenti, hogy a napnak nem a megfelelő szakában kezdtek aktívak lenni. A génjeik körülbelül 6%-a arra van beállva, hogy speciális időszakokban dolgozzon, de elég néhány nap, hogy a megszokottól eltérjen az időbeosztásunk, és a rendszer könnyen összezavarodik. Egy másik tanulmány megállapította, hogy azoknak az embereknek, akik ébren maradtak éjszaka és a nap folyamán aludtak, öt hét alatt gyengült a glükóz-szabályozásuk és változott az anyagcseréjük, ami hosszú távon növelheti a 2. típusú cukorbetegség és az elhízás kockázatát.
Természetesen ezek a vizsgálatok mind rövid távúak, ami felveti annak lehetőségét, hogy testünk talán képes az alkalmazkodásra hosszú távon, viszont az évek óta végzett epidemiológiai vizsgálatok eredményei egészen riasztóak. Némi vita alakult ki a váltott műszakban végzett munkának a szív- és érrendszeri betegségekre vonatkozó hatásainak vizsgálata során: számos tanulmány mutatta ki, hogy növeli a kockázatot, és csak néhány állapította meg, hogy nem. De a 2012-ben megjelent, eddigi legjelentősebb, a kutatásokat összefoglaló anyag a szívroham fokozott kockázatát mutatta a műszakozó emberek esetében. Még ha jól kontrollálta is valaki az életmódját, a műszakok számára is magasabb kockázatot jelentettek.
De a metabolikus szindróma (gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az elhízás, a magas vércukorszint, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint) esetében, úgy tűnik, az életmódon van a hangsúly. Ha valaki éjszakai műszakban dolgozik, de sikerül rendszeresen mozognia, egészségesen táplálkoznia, és nem dohányozik, az „antiszociális” időbeosztás ellenére is kevésbé veszélyeztetett.
Fotó: Thinkstock
Szintén bizonyítható a mellrák fokozott kockázata az éjszakai műszakban dolgozóknál, a pacsirtákhoz képest, akik korán reggel kiugranak az ágyból, és nehezen maradnak ébren késő estig.
Amit viszont ezek a nagyobb léptékű epidemiológiai vizsgálatok sem tudnak kimutatni, az az egyén szerepe, vagyis hogy személy szerint ki és mekkora valószínűséggel lehet érintett. Ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a rövid távú vizsgálatoknál, vagyis hogy bizonyos emberek képesek alkalmazkodni, és nem szenvednek a hosszú távú hatásoktól? Vagy vannak mindenkit érintő kockázati tényezői az éjszakai munkának?
A kutatást bonyolítja, hogy számos formája létezik a váltott műszakban végzett munkának. A mindennapos késői munka valószínűleg eltérő hatást gyakorol a szervezetre, mint az óra feje tetejére állítása a hetente váltott többféle műszakban.
Mégis, amíg több veszélyét ismerjük az éjszakai munkának, bölcs dolog minden lehetőséget megragadni, hogy egészségesen étkezzünk, mozogjunk, és figyeljük ezeknek a betegségeknek a korai jeleit.
(A szöveg alapja egy BBC-cikk fordítása)
