Bátrak arca címmel rendkívül nagy érdeklődésre számot tartó kiállítás nyílt szerdán a prágai Hradzsinban: a tárlat a Richard Heydrich, a nácik által létrehozott és megszállt egykori Cseh Protektorátus (1939-1945) helytartója ellen 1942 májusában merényletet elkövető cseh ejtőernyősökről készült eddig ismeretlen fényképeket és tárgyakat mutat be.
A fényképek 1941 végén és 1942 elején Londonban készültek, ahol a 19 ejtőernyőst a legnagyobb titokban a prágai bevetésre felkészítették. A mintegy hetven fekete-fehér fotót Bohumil Vrbícek készítette, aki a 2. világháború idején a különleges egység fogorvosa volt. A felvételek negatívjait több mint hetven éven át őrizte a Vrbícek család, amelytől tavaly szerezte meg azokat a prágai hadtörténeti múzeum.
Az Antropoid-csoport legismertebb tagjai Jan Kubis és Jozef Gabcík, akik a merényletet elkövették. Közös fényképeik most láthatóak első ízben. A tárlatot még a megnyitó előtt Milos Zeman cseh államfő is megtekintette, mégpedig Jaroslav Klemes nyugalmazott tábornok kísértében, aki a csoport egyetlen élő tagja, de a prágai bevetésben végül is nem vett részt.
A fotók zömét a hamisított protektorátusi igazolványok számára készítették. Néhány pecsétes és pecsét nélküli hamisított igazolvány a tárlaton is látható.
Rendkívüli képekről van szó, amelyek jól dokumentálják, hogyan készültek az ejtőernyősök a protektorátusi bevetésre. A képek az akkori hangulatot adják vissza és az események több, eddig ismeretlen részletét is tisztázzák
– mondta Alex Knízek, a hadtörténeti múzeum igazgatója a megnyitón.
A kiállításon az ejtőernyősök számos személyes dolga is megtekinthető. Látható például Gabcík szvettere, Kubis zakója és nyakkendője – nagy valószínűséggel ezeket a ruhadarabokat viselték a merénylet elkövetésekor. Ugyancsak ki van állítva az a speciális ejtőernyős ruha is, amelyet a megmentett régi ruhák darabjai alapján rekonstruáltak. A fényképeken és a kiállított tárgyakon kívül a látogatók külön paneleken a 19 ejtőernyős személyes történetével is megismerkedhetnek.
A londoni cseh kormány által küldött ejtőernyősök 1942. május 27-én Prágában merényletet követtek el Heydrich ellen, aki sebeibe belehalt. Ezt követően rendelték el a nácik június 10-én Lidice, majd két hét múlva Lezáky teljes megsemmisítését. A lakosokat agyonlőtték, illetve koncentrációs táborba vitték. Az ejtőernyősök a prágai pravoszláv templom kriptájában bújtak meg, s több napi harc után 1942. június 18-án ott végeztek velük a nácik.
A cseh történészek között mai napig tartó éles vita van arról, hogyan kell értékelni a merényletet. Az egyik oldal szerint olyan rendkívüli hősi tett volt, amellyel a csehek beírták magukat a náciellenes harcba, míg a másik oldal azt állítja, hogy Eduard Benes akkori csehszlovák vezető politikailag elhibázott döntéséről van szó, amely előrelátható, így felesleges áldozatokat és terrort eredményezett.
