Mihez kezdj a polcon tornyosuló könyvkupaccal? Van egy ötletünk. Brian Dettmer lenyűgöző alkotásai eddig ismeretlen távlatokat nyitnak meg nem csak a könyvek szerepét, de a nyomtatott formátumok birodalmának hanyatlását illetően is. Amikor a walkman-discman kategóriás technikák már őskövület számba mennek az e-book generációk korában, az amerikai művész az otthonában porosodó kötettornyokat elnézve gondolt egyet és nekiesett, hogy miszlikre cincálja könyvtárát.
Ahogy Dettmer mondja, a cél az volt, hogy felfedezze az információ tárolásának ebben az évszázadok óta létező, fizikai formájában a rejtett, korábban kihasználatlan lehetőségeket. „A könyvek eredeti funkciója lassacskán a homályba tűnik, a forma mégis megmarad: linearitás egy már közel sem lineáris világban… Megváltoztatom a könyv formáját, magát a közeget, így az információk új és váratlan szerepekben jelentkezhetnek. ”
Az amerikai művész munkáját nem csupán a könyv formátumában megbújó esztétikai lehetőségek tárháza inspirálta, sokkal inkább a mai kor médiumainak a történelemírásra tett befolyása. Egy olyan világ képe, amelyben a rögzített és fizikai valóságában megragadható médiumok helyébe egyre inkább az anyagtalan és kontrollálhatatlan információáramlás lép. „Gondban vagyok, ha arra gondolok, milyen fényképeket mutogatok majd magamról az unokáimnak. Manapság mindent dokumentálunk, de a virtuális világban hol lesznek ezek a dokumentumok negyven év múlva?… Minél gyorsabban száguldoznak körülöttünk az információk, annál kevesebb esélyünk van számítani rájuk a jövőben.”
Dettmer egyébként először csak újságpapírral kezdett el kísérletezni, majd jöttek a telefonkönyvek, végül ma már hatalmas gyűjteménye van térképekből, könyvekből, szótárakból, enciklopédiákból. Ha műalkotásait még mindig nem találnánk elég kivételesnek, ráadásként meggyőző érv lehet, hogy a különös szobrászathoz elsősorban sebészeti eszközöket vesz igénybe: szikét, ollót, késeket használva faragja ki könyveit. Illetve kizárólag a kötet anyagát, a papírt és a borítót használja fel. Ahogy arra maga a művész is reflektált, a kiinduló ötlet valójában rémesen egyszerű: „Egyikünk sem akarja a könyveket kihajítani a kukába. A mai korban viszont már azt sem igazán tudjuk, mihez kezdjünk velük.” Valóban úgy tűnik, lehet valami igazság a Dettmer-féle újrahasznosító koncepcióban: a bámulatos könyvszobrok vételára ugyanis darabonként 2000 dollárról indul. Részünkről tobzódunk a látványban.
