A Műcsarnok apszisában mindig izgalmasnak bizonyul az élet, bármit tegyenek is oda. A huszonötezres látogatószámot elért I. Építészeti Nemzeti Szalon képei, installációi között hétfő reggel ünnepélyesen aláírtak egy alapító okiratot, amely szerint mostantól a Kárpát-medencei országok építőművészeti szövetségei kíváncsiak egymásra, és együtt kívánnak működni, tevékenyen.
Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke
szerint fantasztikus lehetőség, mert nagyon hasonlítunk mi, nyolcak. (Innen a név: Kárpát-medencei Nyolcak Építészeti Társulás). Kiállításokban, workshopokban gondolkodnak. Azt nem feltétlenül érti, hogy a V4-es építészeti együttműködésben való szlovák részvétel miatt miért okoz a szlovákoknak fejtörést, hogy vajon üti-e egymást a két kör. Hasonló a helyzet Szerbiával is a Balkánon. Az elnök szerint inkább erősíthetnék egymást. Szlovákia csak megfigyelőként volt jelen az alapító konferencián.
Az Építészek Nemzetközi Szövetségének
kettes régióbeli elnök-helyettese, Deniz Incedayi szerint számít az együttműködés, mert a kulturális értékek is összehozhatók vele. Nem csak a tárgyi dolgokat emelte ki, hanem a megfoghatatlan értékeket is fontosnak tartja. „Építészeink nagy feladata, hogy a kultúrákat megőrizzék, összehozzák. Hasonlóságokon és különbségeken át egyaránt erősíthetjük egymást, ez gazdagít és új lendületet ad, inspirál. Manapság ez nem is nehéz, itt az internet, állandóan kommunikálunk, a fiatalok jól használják a közösségi lehetőségeket. Az oktatásban is megjelenhet, gondolkodunk csereprogramokban. A diákok valószínűleg elég nyitottak egymásra, a szomszédság nem csak fizikai, hanem lélektani is, hasonló identitásokkal rendelkezünk. Az építészet megőrizheti ezeket a dolgokat, átível az időn, a mostani együttműködés pedig fontos vérfrissítést jelent”.
Tekintve, hogy mi, társulók külön-külön és együtt is úgy gondoljuk, hogy gyönyörű hivatásunk minden művészetek befogadó és befoglaló tere és közege – értve ez alatt az épített és a teremtett környezetet is –, ez a felismerés felelőssé tesz bennünket arra, hogy szomszédaink kultúráját megismerjük és megismertessük, lehetőségeinkhez mérten a legszélesebben.
(részlet az alapító okiratból)
