Találós kérdés: mi történik akkor, ha egy vödörbe víz csöpög?
A: kopog, locsog, aztán tele lesz.
B: idegesítő, tökéletes kínzóeszköz, hagyjál a hülye kérdéseiddel.
C: zenélni kezd attól függően, hogy milyen hangot rendelünk hozzá és mindezt animáció kíséri egy kivetítőn, amelyet gyerekek hoztak létre, mert nyári szünet van és igenis érdekli őket más is a TV-n és számítógépen kívül.
A 2B Galéria és a Kultúraktív Egyesület szerint a C válasz a helyes. Fogták magukat, és pályázatot írtak ki a szünet elején, amire még most is nevezhetnek a 10-18 évesek, két korcsoportban. Ha az elejétől követték volna, az aktuális vizes-hangos feladat már az ötödik volna a kortárs művészeti kreatívságok között, de a pályázatra még most is lehet jelentkezni, ha kicsit visszamenőleg is dolgozik az ember.
A feladatokban mindig a víz a közös,
innen a név: Vizes Város, Budapest. Persze nem egyedül kell mindent kitalálni, akciónapokat is szerveztek minden második feladat után, ahol képzőművészek segítettek összehozni az éppen aktuális dolgot úgy, hogy ihletet mutattak hozzá. Mint például a múlt vasárnapi zenélő vödröket. Azaz, különleges hanginstallációt.
Ha nem jegyeztem volna meg a címet,
akkor is megtaláltam volna a 2B-t mert már öt házzal odébb hallani lehetett a szirénzenét. Később meglepődve tapasztaltam, hogy kedvesen kisimogatja az emberből a fejfájást. Beléptem, a nagy térben mennyezeti állványra erősítve vizes palackokból, infúziós szerelékkel szabályozva csöpög a víz a műanyag vödrökbe, ahonnan a jel számítógépbe kerül, és megszólal. – Egyre gyorsabb lesz, ahogy halad a délután – mondja Nagy Ágoston, az éppen ügyeletes képzőművészeti csoport, a Binaura tagja. A csoport egyébként rengeteg látványos-hallványos projekten ügyködött már, a legtöbbről láthatunk videót is itt. Készüljünk fel rá, hogy elandalítanak.
Gyerekek rohangálnak a galériában,
csavargatják a potmétereket, így lehet áthangolni a vödröket. Hol csilingelő hipnózist, hol meg mindenféle érdekes zajokat szólaltatnak meg a lehulló cseppek, abban a sorrendben, ahogy odaérnek. Egy másik szobában sötét van, két kamera előtt rakosgathatják össze a képeket, amiket aztán animációvá fűznek. Amikor megérkeztem, három kisfiú éppen elmélyülten pozícionált két gumikacsát, hogy aztán majd mocorogjanak a kivetítőn. Egy harmadik teremben pedig bárki kamera elé állhatott, és magát használhatta gumikacsának. A mozgás közben készült képek szintén a zenére hangolódtak később. Ezért történt, hogy amíg említett hőseink a valóságban a kacsákat pakolászták, képkockánként mozdulva bokszoltak a kivetítőn. A pályázatra még kedvet érző ifjak nézzenek körül a honlapon, itt. Érdemes.
Valahogy így történt, kérem szépen:
