Elenyésző arányban részesednek a szerzők a köteteik eladásából befolyó összegből, valamivel jobb az arány, ha nem papíron jelenik meg az írás, hanem e-könyvként. Magyarországon azonban ez típusú kiadvány alig fogy, részben mert egyre gyakoribb, hogy illegálisan teszik elérhetővé őket. Lehet azonban, hogy utóbbi nem csak kárt okozhat, hanem épp fordítva, növelheti a nyomtatott változat eladásait.
Számítógépes grafikát tanult, és szinte hobbiból, szabad idejében kezdett maga által illusztrált gyerekkönyveket írni Gönczi Erika, akinek egy regénye is van már. Mivel kiadót nem talált, úgy döntött, e-könyv formájában maga jelenteti meg műveit. A forgalmazótól az eladási ár nagyjából 12 százalékát kapja, de egy e-könyv árát nem lehet túl magasan megszabni. Nagyon sok munkája fekszik a könyvekben, és csak minimális a haszon, ezért tényleg csak azért foglalkozik az írással, mert szereti csinálni.
Mindez nem csak az alacsony szerzői jogdíj miatt alakult így, hanem mert vásárló is alig van, Magyarországon ugyanis eleve kevés az e-könyv-olvasó, és ők is inkább ingyenes tartalmat keresnek.
Úgy tűnik, viszont, hogy a fordított út akár anyagilag is működhet.
Nyáry Krisztián a világhálón sorozat jelleggel jelentette meg a magyar irodalom nagyjainak szerelmi életéről szóló posztjait, ami hatalmas siker lett. A szériát pár hónap alatt több tízezren követték, ingyen. Az írások azóta nyomtatott és e-könyv formájában is megjelentek, bár utóbbi kiadása és olvasása az író szerint is gyerekcipőben jár még Magyarországon. Össze sem lehet hasonlítani az elektronikus és nyomtatott példányok eladási számait és a belőlük befolyó jogdíjakat.
Fejős Éva író arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy tapasztalata szerint azok az olvasói, akik először e-könyvben ismerkednek meg a köteteivel, előbb-utóbb nyomtatott formában is beszerzik őket. Hozzátette: szerinte a hamisítás, az illegális netes közlés ellen fel kellene lépni, de ehhez nincsenek meg a hatásos eszközök. Igaz, úgy látja, hogy abban a pillanatban, amikor olcsóbbak lesznek az e-könyvek olvasásához szükséges készülékek, akkor azok, akik torrent oldalakról töltögetik le a silány kivitelű, gyakran ékezetek nélküli illegális másolatokat, rájönnek mennyivel jobb egy igényesen elkészített e-könyvet olvasni. A legális forgalom növekedéséhez nyilván az is hozzájárulna, ha csökkenne az e-könyvek áfája is.
Földes László, a Kossuth Kiadó informatikai szerkesztőség-vezetője azonban óvott az illegális letöltés kriminalizálásától.
Az a sok-sok ember ugyanis, aki így jut hozzá szövegekhez, nem biztos, hogy akkor is elolvasná őket, ha fizetni kellene értük. Sőt, az a kérdés is felvetődik, hogy az illegális letöltők mekkora hányada venné meg nyomtatva a könyvet, ha előtte nem ismerné meg elektronikus változatban.
A Kossuth Kiadó munkatársa:
Optimista vagyok az e-könyvek jövőjét illetően, remélem, hogy nőni fognak az eladások. A forgalmat az olvasói szokások mellett az e-könyvek ára is befolyásolja, illetve, hogy a kiadók és a kereskedők milyen infrastruktúrát tudnak kínálni a vevőknek a kiadványok minél könnyebb hozzáférhetősége érdekében. Kulcskérdés a fizetési mód, ugyanis Magyarországon nagy a bizalmatlanság az elektronikus fizetéssel szemben.
Abban azonban nem hisz, hogy rövid- vagy középtávon nagymértékben visszafejlődne a nyomtatott könyvek piaca, tehát a kettő egymás mellett fog élni.
Földes László szerint azoknak az íróknak a szerzői jogdíja, akik meg tudnak jelenni nyomtatásban, még sokáig a hagyományos papírkönyvekből fog származni. A technika azonban megy előre, az üzleti stratégiák is fejlődnek, így ha az elektronikus könyvek forgalma emelkedik, az utánuk bejövő jogdíjak is nőni fognak, érezhető nagyságú jövedelmet jelentve.
