Az idén 75 éves Volker Schlöndorff, a Bádogdob és Az ügynök halála Oscar-díjas rendezője, most Párizs felszabadításának 70. évfordulójára készített filmet. Eredeti címe Diplomatie (Diplomácia), a magyar mozikban Az utolsó éjszaka Párizsban címen fut, alapjául Cyril Gely színdarabja szolgált. Most hétvégén a filmet premier előtt meg lehet nézni a Mozinet Filmnapok keretein belül.
Nem először készül film Párizs felszabadításáról: a Patkányfogót rendező René Clement már nekifutott egyszer a témának 1966-ban, parádés szereposztással (Orson Welles, Alain Delon, Kirk Douglas, Jean-Paul Belmondo, Anthony Perkins és még tényleg sokan mások).
Az utolsó éjszaka Párizsban pár órába sűríti a cselekményt (erről még lesz szó): Hitler kiadja a parancsot Choltitz tábornoknak (Niels Arestrup), hogy pusztítsa el Párizst, a tábornok pedig vonakodás nélkül végrehajtaná a tervet – a kiszemelt időpont előtti éjszakán csatlakozunk az eseményekhez. Ekkor azonban feltűnik a színen a módfelett kedélyes Nordling úr, a svéd konzul (André Dussolier), aki megpróbálja Choltitzet lebeszélni a parancs végrehajtásáról.
De vajon le lehet-e beszélni a világ leggonoszabb emberét egy ördögi tervről?
Ugyanis első blikkre a német Choltitz tábornok, Párizs kormányzója a világ leggonoszabb emberének tűnik: mintha nem is kötelességből, hanem kedvtelésből akarná Párizst felrobbantani. Ráadásul Párizs páratlanul szép város – hangzik el az érvelés többszor is a módfelett kedélyes Nordling úrtól, mintha egy szebb várost nagyobb bűn lenne felrobbantani, mint egy csúnyát.
Meglátszódik a filmen, hogy színdarabból készült: szinte végig a két öregúr szócsatáját látjuk, közben jön fel a Nap és Párizs egyre közeledik a pusztuláshoz. Mi pedig egyre jobban látjuk Choltitz tábornok tragédiáját, akit a német katonai vezetés a családjával zsarol – így már azért mindjárt más a leányzó fekvése.
Nem cserélnék magával!
– mondja erre a módfelett kedélyes Nordling úr.
Ugyan a valóságban Choltitz és Nordling valóban többször is találkozott a sorsdöntő napokban, a találkozóra ebben a formában sosem került sor. A valóságban Párizs megmenekülése alighanem kicsit bonyolultabb volt, mint ahogyan ezt itt látjuk, de a film egyik nagy erőssége a végletekig kiélesített alaphelyzet.
Izgalmas fikció Az utolsó éjszaka Párizsban,de a látványos repülőrobbantós filmek és a történelmi hitelesség megszállottjai nyugodtan kihagyhatják a filmet. Akiket viszont nem riaszt meg az, hogy egy háborús filmben végig két bácsi beszélget egymással és elhiszi, hogy ez tényleg izgalmas tud lenni, az nem fog csalódni.
