+ Irodalom

Elhunyt Dobos László

dobos lászló

Regényei, elbeszélései, novellái olyan korai formakísérletei a magyar prózairodalomnak, amelyek még az irodalomelmélet és kritika felfedező figyelmére várnak. Szellemi öröksége ebben a pillanatban még fölmérhetetlen.

Mindig a maga egyetemességében látta a magyar történelmet, benne a határon túlra szakadt közösségek sorsát is európai léptékkel volt képes értelmezni. Ezért lehetett megkérdőjelezhetetlen tekintélye azokban a szlovák és cseh értelmiségi körökben, amelyek hittek azokban a törekvésekben, amelyek a demokratikus elveket egy soknemzetiségű ország közös értékének tekintették. Közéleti tevékenysége nem ismert határokat, az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália magyarsága éppúgy számíthatott rá, ahogyan ezen országok politikusai is egyenrangú partnerként kezelték.

Királyhelmecen született. 1945-1949 között a zöld határon átszökdösve a sárospataki tanítóképzőben tanult. Felsőfokú tanulmányokat 1951-1955 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar-történelem-polgári nevelés szakán végzett. 1950-1951 között Királyhelmecen tanított. 1955-1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán oktatott. 1956-1958 közt a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállalt az Irodalmi Szemle létrehozásában, melynek 1968-ig főszerkesztője lehetet. 1967-1968 között a Tatran Könyvkiadó magyar szerkesztőségét vezette. 1968-1971 között a Csemadok elnöke volt. 1970. április 28-áig, leváltásáig a Szlovák Szocialista Köztársaság tárca nélküli miniszterként nemzetiségi ügyek képviseletét vállalta. 1970-1972 között a Madách Könyvkiadót igazgatta, majd leváltása után a műszaki részlegét vezette. 1990. január 1-jétől ismét igazgató, majd 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezető igazgatója. 1989-től a Csemadok tiszteletbeli elnöke. 1989-1991 között a Magyarok Világszövetségének társelnöke, 1992-1996 között a Kárpát-medence képviseletében alelnöke, 1996-2000 között régióelnöke. 1990-1994 között az Együttélés politikai mozgalom jelöltjeként nemzetgyűlési képviselő. 2007-ben a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjává választották.

Jelentős próza- és esszéíró, irodalomszervező. A szlovákiai magyar könyvkiadás és folyóirat-kultúra formálásában elévülhetetlen érdemei vannak. Dobos László regényei, elbeszélései, novellái olyan korai formakísérletei a magyar prózairodalomnak, amelyek még az irodalomelmélet és kritika felfedező figyelmére várnak. Szellemi öröksége ebben a pillanatban még fölmérhetetlen.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top