3. szín a zöld – Übü papa elrabol
Egy, a város délutáni csúcsforgalmában gyalogosugrasztón haladó autó első ülésén tértem magamhoz. Úristen, mi van, én vezetek így – ez volt az első gondolatom, de gyorsan rájöttem, az anyósülésbe vagyok szíjazva, a kormányt egy beszpídezett, vélhetőleg már alapból szociopata hordótestű lény tekerte veszettül. Áttetsző bőre alatt pénzkötegek dudorodtak, fején manósapka-szerű bukósisak, amire nagy szüksége volt. Éppen négy gyalogos előtt vészfékezett, fejhangon visított rájuk, tűnjetek előlem, galádok! A kiskörútra őrült tempóban kanyarodott, a körforgalom előtt blokkolva megállt, kiugrott, hátrarohant és a csomagtartóból egy meggyötört, összekötözött valakit dobott a hátsó ülésre, akinek a fizimiskája kezdettől fogva ismerős volt. Aztán jöttem rá, a populáris Petőfi Sándor ábrázolásokra hajazott…
Fuvarszínész: Kállai Ákos, Szilágyi Szabolcs
Fuvar-rendező: Benkő Imola Orsolya
4. szín a piros – Carmen kioktat
A másik flash-taxiban a hátsó ülésre kerülök, az anyósülésen fiatal, pirosruhás, formás díva énekel hátrafordulva, bele az arcomba, a szemembe, ha jól sejtem franciául, vagy talán oxitán nyelvjárásban, nem tudom, nem vagyok járatos a frankofóniában, az alapot gépről döngeti hozzá a sofőr-dj. Az első kanyarban, némi vita után egy ukulelés pasit invitál útitársamul a sofőr és bájos utasa, a frissen serdült Carmen-palánta. Új útitársunknak meg pirosruhásunknak valami közös művészi vagy magánéleti múltja lehet: sanzonos-reppes-crossoveres duettjeiket mérsékelten viharos civódásaik tagolják. A sofőr, aki meglepetésemre a forgalom ritmusához igazodva, kiegyensúlyozottan vezet, csak néha szól közbe, az az érzésem, a lilaködös emlékek avatott ismerője ő is.
Rotorzenész: Gyüdi Eszter, Gyüdi Sándor
Fuvarozó: Kovács A. Gyula
Az anyósülésből észt osztó: Benkő Imola Orsolya
1. szín a bölcsész-lila – Duchamp és Arisztotelész
A tanár úr és segédje hosszas és rettentő belterjes vitába bonyolódik, valami tanulmánykötetről van szó, miért nincs, illetve nem lesz a tanársegéd neve szerzőként feltüntetve. De azért haladunk, természetesen a tanársegéd tekeri a kormányt. Aztán egyetemi előadás kezdődik, a tanár magabiztos és nagytudású, legalábbis lexikálisan, segédje pikírt, ironikus megjegyzéseket szúr közbe. Bölcsész-belterjedelmiségi tanulmányút… Hová is?
Fuvarszínész: Kovács A. Gyula, Szilágyi Szabolcs
Fuvar-rendező: Benkő Imola Orsolya
2. szín a fekete – Pszichó-fuvar
Ez a sofőr legjobb. A szado-maszkos. Ajtót nyit be- és kiszálláskor. Menet közben ha rálesel a visszapillantóban, bármely közlekedési helyzetben képes szigorú-szúrósan rád pillantani: meg ne próbálj kiszállni, és bármiben is sántikálsz, ha próbálkozol, nagyon megjárod, te kis geci! A túlhűtött, elsötétített limuzinban egy humunkulusz fekszik melletted. A kocsi belterében valami émelyítő szag terjeng. Egy működésben lévő vágóhíd meg egy szellőzetlen szülőszobáé lehet ilyen, ha ezeket összekeverik, szagminta kapszulába zárják, és jól lehűtik. A maszkos figyelme meg a penetráns testnedv illat éppen elég ahhoz, hogy tudatunk ne süllyedjen túl mélyre önön archetipikus mocsarába.
Fuvarszínész: Bánföldi Szilárd, Kállai Ákos
Fuvar-rendező: Kállai Ákos
***
A Car-men produkció után a klasszikus Négy szoba című film jutott eszembe (négy etap, négy rendezőtől), ahol a gyanútlan helyettes szállodaportás egyedül marad egy hotelben, ahol csak négy szobát használnak aznap éjjel. És mind a négyben valami eszement és morbid történetbe keveredik akaratlanul. Úgy tudom, a Car-men még a nyáron ott lesz néhány fesztiválon. Parázásra hajlamosaknak tudatmódosult állapotban nem ajánlom!
Segédberendezés: Mladonyiczki Éva, Tóth Andrea
Eszkabátor: Kállai Ákos, Kovács A. Gyula
Diszpécser, segédkoordinátor: Zélity Dávid
Mechanika, Fő-koordinátor: Benkő Imola Orsolya
Homo Ludens Project – MASZK Egyesület (Szeged): CAR-MEN – színház egy autóban
