Vastag kötelek lógnak le a csigáról, a képet előre buktatják. Hiába tiltakozott a Munkácsy Alapítvány elnöke, amit aztán ő maga cáfolt. Nézzük sorjában!
Tiltakozik a Krisztus-trilógia megbontása ellen a Munkácsy Alapítvány, amely hétfői közleményében 2014. július 14-ét a kultúra fekete hétfőjének kiáltotta ki.
A Munkácsy Alapítvány mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy a magyar festőfejedelem – Munkácsy Mihály – három legnagyszerűbb alkotása, melyet a közönség Krisztus-trilógia néven ismer, mától már nem látható együtt a debreceni Déri Múzeumban. Ma leemelik a kanadai Hamilton múzeum tulajdonát képező, Krisztus Pilátus előtt című festményt a falról, mert lejár a bérleti szerződése, s a magyar állam a sok ígérgetés dacára nem vásárolta azt meg. A Munkácsy Alapítvány 2014. július 14-ét a kultúra fekete hétfőjének kiálltja ki. Fekete hétfő, mely napon Magyarország elveszítette ikonikussá vált festmény együttesét. Teljesen érthetetlen, hogy elbukhatott egy olyan nemzeti ügy, amely nagy támogatást élvezett a civil szervezetek, egyházak és állami vezetők körében” – írja a Munkácsy-életmű és -kultusz ápolását küldetésének valló alapítvány.
Nagy örömmel fogadták a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programját, és remélték, hogy Munkácsy Krisztus-trilógiája a programnak köszönhetően együtt maradhat Magyarországon.
Érthetetlen és megdöbbentő azonban, hogy egy ilyen nagyszabású program megfelelő jogi alap nélkül indulhatott és működhetett eddig. Ráadásul a kulturális kormányzat azt állítja, hogy a Krisztus Pilátus előtt című festmény megvételéről 12 éve folytat tárgyalásokat. Tisztelettel kérdezzük, milyen alapon?
Az alapítvány szerint a történtekből azt a következtetést lehet levonni, hogy:
Magyarországon létezik egy Munkácsy ellenes lobbi, s az bizony most erősebbnek bizonyult, mint a Munkácsyt szeretők tábora. Ez a lobbi még attól sem riadt vissza, hogy megpróbálja antiszemitának beállítani Munkácsy Mihályt – ez az igyekezet szerencsére kudarcot vallott. Nyert a Munkácsy ellenes lobbi, Debrecen elveszítette legfőbb nevezetességét, mélyen csalódott Munkácsy több milliós rajongótábora, és vesztett a nemzet egy keresztény zarándokhelyet.
A debreceni Déri Múzeum csütörtökön jelentette be, hogy a Krisztus-trilógia képei nem maradhatnak együtt, a Krisztus Pilátus előtt című festmény tartós bérleti joga ugyanis július végén lejár, ezért a képet visszaszállítják a tulajdonos kanadai Hamilton Művészeti Galériába. Mivel a képet elő kell készíteni a tengerentúli szállításra, a trilógia csak vasárnapig volt egyben látható a múzeumban.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága azt közölte csütörtökön az MTI-vel, hogy a kormány célja változatlanul a Munkácsy-trilógia hosszú távon történő egyben tartása, az Igazságügyi Minisztérium jelenleg a műalkotások állami megvásárlásának szabályairól szóló jogszabályt készíti elő.
Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere pénteken azt mondta: a kormány nyáron szeretné véglegesen megvásárolni a festményt, ennek az anyagi fedezete rendelkezésre áll a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja keretében. Arra kérte a kormányt, hogy a trilógia másik darabját, a Golgotát is vásárolja meg Pákh Imre amerikai-magyar műgyűjtőtől. A harmadik alkotás, az Ecce Homo már a magyar állam tulajdonában van.
A hétvégén több mint háromezer-kétszázan keresték fel a még együtt látható trilógiát Debrecenben.
Az elnök cáfol, mert az alapítvány titkára írta a levelet:
Nem ért egyet a Munkácsy Alapítvány nevében a trilógia Kanadába szállítása kapcsán hétfőn kiadott nyilatkozat hangvételével és annak bizonyos állításaival az alapítvány kuratóriumának elnöke, Rákay Philip, aki erről közleményben tájékoztatta a közvéleményt.
A közleményt az alapítvány titkára adta ki a kuratórium és a kuratórium elnökének tudta és beleegyezése nélkül. A kuratórium elnökeként sem a kiadott nyilatkozat hangvételével, sem bizonyos állításokkal nem értek egyet.
– olvasható a tájékoztatóban.
Rákay Philip emlékeztetett arra, hogy a Munkácsy Alapítvány az elmúlt években rengeteget tett a festőfejedelem életművének népszerűsítéséért, komoly erőfeszítéseket téve Munkács Mihály fő művének Magyarországon tartásában.
Nagyon sajnáljuk, hogy minden törekvés ellenére – egyelőre – nem sikerült a magyar államnak megnyugtatóan rendeznie a Krisztus Pilátus előtt, valamint a Golgota című, emblematikus festmények állami tulajdonba vételét. Ám továbbra is bízunk abban, hogy e páratlan, nemzetközi viszonylatban is egyedülálló, katartikus alkotások egyben tartása hamarosan mégis valósággá válhat.
– írta a kuratórium elnöke, hozzátéve, hogy ez minden képzőművészetért rajongó, Munkácsy nagyságát tisztelő magyar ember érdeke.
Rákay Philip szerint éppen ezért érthetőek a képek sorsával kapcsolatos felfokozott indulatok:
Ám a Munkácsy Alapítvány elnökeként úgy látom, a festőgéniusz fő művének itthon tartását célzó további tárgyalások higgadt megfontoltságot és némi türelmet követelnek.
(A cikk MTI-hírek szerkesztett változata, fotó: Balázs Attila)
