Az ősidők óta hemzsegünk az isteni csodáktól és napjainkban nemhogy csökkennének, de egyre több helyen esnek meg megmagyarázhatatlan természetfölötti történések. Szinte minden napra jut egy síró Szűz Mária, de mára már a pirítós kenyér mintázatán megjelenő Jézus is egyre trendibb. Csoda alatt általában megmagyarázhatatlan természeti törvény-átlépéseket értünk, melyeket gyakran szakrális, isteni beavatkozásnak tekintünk. Gyakorlatilag minden olyan történésre, melynek nem tudjuk a magyarázatát, rákenjük, hogy csoda, elég a síró szobrokra vagy egy súlyos beteg hirtelen felépülésére gondolni.
Habár sokan erednek a csodák nyomába, felállítva számos tudományos magyarázatot, a legtöbb sztori megmarad a misztérium szintjén. Ennek oka a kevés információ és bizonyíték (például ha az esemény régen történt) vagy a hozzáférés hiánya (megvizsgálni vagy tesztelni egy tárgyat gyakran akadályokba ütközik).
Joe Nickell már 50 éve kutakodik csodák után, felhasználva korábbi bűvész, magándetektív és írói ismereteit, nem beszélve azokról a kutatásokról, melyeket az irodalom és a folklór területén végzett. Az ő tudományos eredményein alapszik a Hilary Swank főszereplésével készült A tíz csapás (The Reaping) című film is, melynek központjában egy csodákra specializálódott detektív áll. A csodák mestere, tapasztalatai foglalja össze legújabb könyvében, mely a The Science of Miracles: Investigating the Incredible (A csodák tudománya: A hihetetlen vizsgálata.)
Míg a csodákat gyakran az illúzió, a zavartság vagy az érzéki csalódás okozza, akadnak olyanok is, amelyek szándékosan hamisak és sokan tudatosan csapják be az embereket álcsodák kreálásával.
A legendák megcáfolására épülő könyvből mi most öt példát választottunk ki.
A kígyóbűvölők már ősidők óta trükköznek és mutatványoznak a nyálkás hüllővel. Még a Bibliában is van sztori a kígyó cselekkel kapcsolatban: Mózes testvére, Áron egy egyszerű botot alakított át az említett állattá. Az isteni csodának tartott eseményt az író egy trükknek tartja, melyet a kígyóbűvölők régóta alkalmaznak. A kulcs az, hogy az állat fejét határozottan nyomjuk hüvelyk és mutatóujjunkkal, valamint, hogy a kígyó megfelelően ki legyen merevítve, a bot látszatát keltve.
A világító, csodatévő Baal bálvány szerette a kulináris élvezeteket, állítólag minden nap elfogyasztott tizenkét véka búzát, negyven juhot és ötven gallon bort. A csodának végül Daniel próféta járt utána, aki először egy ajtó trükkel próbálkozott, tömítéseket helyezve a bejárathoz. Másnap az ajtó érintetlen volt, viszont az étel-ital eltűnt. Hősünk nem adta fel, és hamuval szórta tele a helyiséget, amiben másnap reggel lábnyomokat vélt felfedezni, melynek tulajdonosai egy titkos bejáraton osontak be, majd csenték el az elemózsiát.
A keresztet, melyen Jézus meghalt, állítólag Konstantin római császár édesanyja isteni sugallata alapján találták meg. A látomás három évszázaddal a Megváltó halála után történt, miután hatalmas kutató hullám és keresztőrület söpört végig a vidéken. Mindenki talált egy állítólagos darabot a keresztből, mely Kálvin János protestáns lelkész szerint akkora mennyiséget tett ki, hogy azzal egy teherhajót meg lehetne tölteni.
Kálvin János Jézus vérével kapcsolatban is ironikusan fejtette ki véleményét, utalva arra, hogy az gyanúsan sok helyen fellelhető. A folyós ereklyéből több száz helyen található egy kevés, többek között Belgiumban, Bruges-ben. Az Joe Nickell személyesen is felkereste a zarándokhelyet, hogy sorba állhasson a kifogyhatatlan vér látványáért.
Meglehetősen viasz állagú volt és alvadt vérhez képest meglehetősen élénk színnel rendelkezett.
1531-ben Szűz Mária megjelent egy Juan Diego nevű indiánnak és megparancsolta, hogy építsenek neki egy templomot, a korábban lerobbant istennő Tonatzin kápolnája helyett. Hogy a szkeptikus püspököt is meggyőzzék, Mária saját képét jelenítette meg Juan Diego köpenyén. Sajnos valószínű, hogy csoda helyett ez pusztán egy spanyol legenda, és a kép is tipikusan megfelel a spanyol művészet valamennyi stílusjegyének. Egy 1556-os vizsgálat szerint a képet egy azték festő festette, majd egy 1982-os, művészeti szakértők bevonásával történt vizsgálat azt mutatta meg, hogy a leplen 16. századi festéket és módszereket lehet felfedezni. Biztos ami biztos, azért Juan Diegot szentté avatták.
Aki kíváncsi további legenda gyalázásra, az itt élvezkedhet: http://www.huffingtonpost.com/joe-nickell/10-faked-historical-mirac_b_3268143.html#slide=2444782
https://www.youtube.com/watch?v=O-sqKAUE398
