A Szerk. avatar
2014. május 18. /
, ,

Mundruczó korszakot vált a Fehér Istennel

A nézők nagy tapssal köszöntötték a magyar művészeket a Fehér Isten szombati bemutatóján, s a vetítés végén is hosszan megtapsolták az alkotókat, akik felállva köszönték meg a meleg fogadtatást. A rendező köszönetet mondott a fesztiválnak, hogy ismét meghívták őt és a teljes alkotógárdát Cannes-ba, akik közül külön bemutatta többek között Jancsó Dávid vágót, Ágh Márton látványtervezőt és a magyar származású, izraeli Asher Goldschmidt zeneszerzőt.

A közönség kifejezetten jött a filmmel. Nagyon jó volt.

Előző alkotását, a 2010-ben szintén Cannes-ban bemutatott Szelíd teremtést már a forgatáskor is egy korszakot lezáró ars poeticának szánta a rendező. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy véleménye szerint az a kelet-európai valóság, amelyet a kilencvenes években és a 2000-es évek elején megélt és feldolgozott első filmjeiben, mára megváltozott.

Az időtlenebb, lassabb, melankolikusabb modell már nem tud revelatívan megszólalni Kelet-Európából, mert a térség az ellentmondásos ideálok mentén egyre átláthatatlanabb. Kelet-Európa jelenleg káoszban él, a jövő tervezhetetlen. Ennek az érzésnek a képi megjelenítéséhez pedig új módon és új helyszínekről filmeztük Budapestet, az új filmes generációhoz tartozó Rév Marcell operatőr kameráján keresztül.

Ebben az értelemben Mundruczó szerint a Fehér Isten egy új alkotói korszak nyitányának tekintendő. Ennek pedig a rendező szerint a legfontosabb eleme az, hogy

Független tudjak maradni és közben annyira kritikai módon szólalhassak meg, ahogyan ebben a filmben próbáltuk tenni”.

Azért is fordulópontnak tekinthető Mundruczó szerint ez a film, mert a zsánerműfajok, a melodráma, a kalandfilm és a bosszútörténet újraértelmezésével a korábbiaknál szélesebb nézői réteget szeretne megszólítani.

Melodramatikusabb, abban az értelemben, hogy a szíven keresztül működik, és követi a melodráma fordulatait. A néző számára ismerős műfajokat használ, de a mondanivaló kemény, és azt a valóságot tükrözi, amely Budapesten körbevesz minket. Ezt kutyákkal megmutatni nagyon izgalmas dolog volt.”

Mundruczó olyan perspektívába akarta helyezni a filmet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a kutya az örökös számkivetetteket jelképezi, akik számára a gazdájuk az isten.

Óriási felismerésként hatott rám J. M. Coetzee dél-afrikai író irodalma, amelyben a kutyák nagy szerepet játszanak annak kifejezésre, hogy az emberek nemcsak egymás között nem tudják megteremteni az egyenlőséget, hanem általában képtelenek rá, és az ember folyamatosan kiválasztottnak érzi magát a világban való uralkodásra.”

Az ember által szocializált kutya pedig erős metaforáját adhatja egy kisebbségnek vagy egy másik fajnak, amelyet a rendező nem kívánt konkrétan meghatározni és társadalmi hálóba helyezni. Mundruczó nem tartja magát realista rendezőnek. Függetlenül attól, hogy a melodráma műfaját használva erősen társadalmi mondanivalója van a filmnek, a témát a lehető legszabadabban, tabuk nélkül akarta megragadni.

Mundruczó jelenleg több filmterven dolgozik, saját ötletei alapján, valamint Vlagyimir Szorokin A jég című művét is szeretné adaptálni.

Nem szeretnék még egyszer négy évet kihagyni, annak ellenére sem, hogy a magyar filmfinanszírozás átmeneti felfüggesztése szellemileg pezsdítően hatott rám, mert ez idő alatt meg tudtam magamnak fogalmazni olyan dolgokat, amelyeket változtatandónak éreztem a munkámban.

A filmes és színházi munkáival is világszerte elismert Mundruczó Kornél hatodik nagyjátékfilmje egy kislány és egy kutya barátságának történetét meséli el. A filmben egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizetni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, Hagent, az is utcára kerül, ahol a lány hiába keresi. Hagent először harci kutyának fogják be, majd kisemmizett fajtatársai között egy sintértelepen talál menedéket, velük együtt fellázad az őt korábban megalázó emberek ellen. A Budapest utcáin meginduló vérengzést végül Lili próbálja megállítani.

Az ötvennapos budapesti forgatás egyik különlegessége volt a csaknem kétszáz, menhelyekről válogatott kutyaszereplő részvétele, amire még nem volt példa filmben.

A magyar-svéd-német koprodukcióban több mint 700 milliós költségvetéssel készült Fehér Isten című film gyártását 280 millió forinttal támogatta a Magyar Nemzeti Filmalap. Az alkotás a magyar mozikban június 12-től látható az InterCom forgalmazásában.

(Ez a cikk Vencel Katalin cannes-i MTI-tudósításának szerkesztett változata.)

Megosztás: