Boldogság és kívülállás az érett férfikor művében, hamisítatlan nagyregény.
Az Aegon Magyarország a Művészeti Díj és a hozzá kapcsolódó események révén eddig is sokat tett azért, hogy közelebb hozza az olvasókat az igényes kortárs irodalomhoz, és segítsen felszámolni azt az elképzelést, hogy a „minőségi” irodalom csak kevesek ügye, nehezen olvasható és még nehezebben érthető. „Feltett szándékunk, hogy biztosítsunk egy olyan szakmai irodalmi díjat, amely kizárólag a teljesítményt értékeli. Az a célunk, hogy a díjat megkapni és a legjobb tíz közé kerülni egyaránt dicsőség legyen!” – mondta Zatykó Péter, a díjat alapító társaság elnök-vezérigazgatója.
A 2014-es díjazott mű újabb bizonyíték arra,
hogy érdemes és izgalmas kaland kortársat olvasni: vudu istenek, kerekesszékben versenyző idős norvégok, sivatagi forróság és a gleccserek hidege, mágia és racionalitás találkozik ebben a kontinenseken átívelő történetben, ahol a főhős, egy fekete bőrű európai önmagát keresi országokon-városokon át, de mindenhol kívülállónak érzi magát mindaddig, amíg meg nem találja a szerelmet.
A 2013-ban a Magvető Kiadónál megjelent mű visszhangjában többször kiemelik az irodalomtörténészek és a kritikusok, hogy szinte hagyományok nélküli a magyar irodalomban az az írói nyelv és szemléletmód, amely Kun Árpád sajátja – család-, utaztató-, identitás- és fejlődésregényként jellemzik a Boldog Északot. Ugyanilyen szokatlan az az írói gesztus, hogy a boldogságról ír, a boldogságot választja témájának. Ahogy egy interjúban az író fogalmazott: „Minden nyomorúságunk ellenére egyelőre élünk, és ez csodálatos.”
A regény szerzője, Kun Árpád 2006 óta családjával Norvégiában él,
egy fjordparti településen, és a helyi idősek otthonában dolgozik segítő foglalkozásúként – nem beszél kilenc nyelven és nem csörgedezik joruba és vietnámi vér az ereiben, mint hősének, az önéletrajzi vonatkozásokat mégsem nehéz felfedezni könyvében. Mostanában következő regényén dolgozik, és ahogy egy riportban ígérte: „a főszereplő könnyen összetéveszthető lesz majd velem, a szerzővel.”
Kun Árpád regénye szintén egyfajta Ember tragédiája: egy olyan üzenet hordozója, amely szerint ami az emberben legértékesebb, az elpusztíthatatlan és a legnehezebb körülmények között is újjá születhetik. – Szörényi László, zsűrielnök laudációjából.
Felemelő, jelentékeny könyv, az általában és átlagosan magas színvonalú kortárs magyar prózában is számottevő.” – Tarján Tamás
Oxigéngazdag légköre van a Boldog Északnak, dúsabb, mint amit kortárs művek esetében megszoktunk.” Győrffy Ákos
A Boldog Észak egy hamisítatlan nagyregény, amely ismeretlen világokat tesz szívfájdítóan otthonossá a magyar olvasók számára.” – litera.hu
Magasra tette a lécet, de nem verte le.” Szerbhorváth György, Librarius – ezt nálunk olvashatod.
Kun Árpád (Sopron, 1965. március 22.) József Attila-díjas, Aegon Művészeti díjas magyar író, költő, műfordító.
A tengeren túlra készült, hogy nyelvet váltva angol író legyen, de csak a pesti bölcsészkarig jutott, ahol magyar-történelem szakon végzett 1991-ben. Később Kolozsvárra ingázott, ahol két évig hétvégi gimnáziumot szervezett. 1996-ban Párizsban diplomát szerzett francia irodalomból. Félszívvel végigjárt egy doktori képzést esztétikából a 90-es évek végén, de nem lett doktor, háromnegyed szívvel egyetemen francia festészettörténetet tanított, egy negyed szívvel forgatókönyveket írt egy tévésorozatnak, majd megint háromnegyed szívvel Bordeaux-ban volt magyar lektor 2003 és 2005 között. 2006 óta feleségével és négy gyerekével Norvégiában lakik. Egy fjord-parti faluban házi kisegítőként dolgozik időskorúak mellett. A családjának él meg a szépirodalomnak, de szeret rétest nyújtani, gombát szedni – és még sok mást.
Művei:
Ilion (versek, 1989)
Bál (versek, 1991)
Esőkönyv (regény, 1995)
Medárdus énekel (versek, 1998)
Véletlen madár (2003)
Szülsz (versek, 2011)
Boldog Észak (regény, 2013)
Díjai:
Holmi kritikapályázatának fődíja (1992)
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1993)
Soros-ösztöndíj (1995-1996, 1999)
Eötvös-ösztöndíj (1996-1997)
Déry Tibor-díj (2000)
NKA alkotói ösztöndíj (2011)
József Attila-díj (2013)
Aegon Művészeti Díj (2014)
A 2014-es Aegon Művészeti Díj számokban:
Az idei díjra minden eddiginél több, összesen nyolcvankét kortárs szépirodalmi művet jelöltek a kiadók. A szűkített tízes lista a hétfős zsűri szavazatai alapján állt össze. A zsűri tagjai – irodalmárok, pedagógusok, kritikusok és irodalomtörténészek – nem ismerik egymást, titkos tagjai annak az előkelő társaságnak, amelyik eldönthette, ki nyerte 2014-ben Magyarország legrangosabb, immár kilenc éve megszakítások nélkül létező magánalapítású irodalmi díját és a vele járó nettó hárommillió forintot.
A neves irodalmárokból, irodalomtörténészekből, újságírókból és pedagógusokból álló testület tagjai a nyertes műről egy többórás, személyes találkozón hozták meg konszenzusos döntésüket.
A 2014-es AEGON Művészeti Díjra esélyesnek választott tíz könyv listája ABC sorrendben:
Bereményi Géza: Vadnai Bébi
Borbély Szilárd: Nincstelenek – Már elment a Mesijás?
Csabai László: Szindbád Szibériában
Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a kardozós változat
Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben
Krasznahorkai László: Megy a világ
Kun Árpád: Boldog Észak
Takács Zsuzsa: Tiltott nyelv
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól – Kettő orvos Erdélyben
Tóth Krisztina: Akvárium
