Szexturista 7.

Szex és Budapest

Felsikoltottam a fájdalomtól, mikor Doki beleharapott a vállamba. Mit harapott, belemart, marcangolt, mint egy T-Rex. Valahogy előbújt belőlem a kötelességtudó, protestáns jókislány, és arra gondoltam, vajon rendesen szigetelték-e a szobák falát a szállodában, mennyire hallhatják a szomszédaink, amit művelünk.

Inkább józanul kellett volna gondolkodnom, taktikáznom, amit sohasem szoktam. Dokit a visítozás csak még jobban felizgatta. Könyörögni kezdtem, az Istenért, hagyja már abba, az egyetlen tiszta göncöm egy hát nélküli, virágos nyári ruha. Majd leengeded a hajad, és nem látszik. Különben is élvezed, nem? A választ meg sem várva további cafatokat tépett ki a lapockámból. Egészséges, erős, hófehér fogazatára mindig nagy gondot fordított, most hasznára vált gyötrésemben. Rajtam feküdt, közben döfködött, mint egy robot, a legérzékenyebb, H-pontomat elérve ezzel. Már csak ezért sem mozdultam. A H-pontom a G-pontomnál is nagyobb kincsem, csak kevés férfi jut el oda. Másrészt ismertem már annyira, ha most megfordulok, őrületében az arcomat üti majd, mert ilyenkor Mr. Hyde-ot felváltja dr. Jekyll.

Igen, pár perc után a növekvő adrenalin szintem átemelt a fájdalmam határán, nem éreztem mást, csak végtelen, beteljesítendő vágyat, ami egy üvöltő, remegő orgazmusban végződött. Két további csúcspontom után ő is elment. Mikor megfordultam, rájöttem, képtelen vagyok a hátamon feküdni. Kivánszorogtam a fürdőbe, a nagy, egész falat beborító tükörben a hátam pöttyös labdának tűnt. Duzzadt, piros alapon fehér foltok. Reggelre színt váltott, lila és fekete leopárdmintává alakult, mintha Madárnak segédkeztem volna a felkészülésben, boxzsákként. Doki kielégülten, Mr. Hydeként bocsánatot rebegett, engesztelésül gyorsan vett nekem egy rózsaarany karórát, tört fehér bőrszíjjal. Hogy zavarát tovább fokozzam, azzal viccelődtem, ha most elmennék a rendőrségre, ezzel a látlelettel simán elhinnék, megvert és megerőszakolt, valószínűleg örökre kitiltanák az Unióból.

Azért az ijedelem sem vette el kedvét a dugástól. Hátulról, kutya pozícióban akartam csinálni, nem értettem, miért tiltakozik, hiszen korábban erről fantáziált. Juszt is ragaszkodtam hozzá. Hogy felcsigázzam a vágyát, ledobáltam magamról minden ruhát, felhúztam az egyik fekete, teljesen átlátszó Ann Summers bébidollomat, alá semmit. (Gyakran kérte, hogy most vegyek fel valami más, szexi holmit, ezért a bőröndbe mindig csomagoltam bőségesen, hogy ne unja meg a szetteket, és mindig, mindenhol vásároltam valami új, izgalmas fehérneműt.) Lábamra az egyik kivágott, eszméletlen magas sarkú, csupán imbolygásra alkalmas cipellő került. Nem is jutottam vele messzire, lelökött a kanapéra, ott csókolgatta a lábamat. Mikor már kellőképpen beindult, felpattantam a helyemről, ráhajoltam az ágy karfájára, úgy, hogy lehetőleg minél jobban lássa, amit látnia kellett. Néha percekig csak feküdt alattam az ágyban és a puncimat bámulta. Most azonban felajzott dúvadként vetette rám magát, azonnal belém hatolt, a nyakamat szorította közben, húzott maga felé. Eleinte engem is izgatott, hogy ennyire uralkodik rajtam, még a lélegzetemet is szabályozza, de egy idő múltán a nyakam egyre természetellenesebb helyzetbe csavarodott, sőt, egy nagyot roppant. Még ez a recsegő zaj sem térítette magához dr. Jekyllt, folytatta őrjöngését. Utolsó lélegzetemmel ráüvöltöttem, ekkor magához tért, és gyorsan elszaladt.

Most már a nyakam sem tudtam mozgatni. Feküdtem az ágyon, mint egy darab fa, csak nyöszörögtem. Később visszajött, masszírozgatta a csigolyáim, és győzködött, ha nagyobb a baj, ő meg tudja reparálni. Igazából nem Doki cselekedete döbbentett meg, hanem a saját reakcióm. Egy pillanatig sem rettegtem tőle, hanem élveztem. Minden porcikámmal. Rájöttem, örökre kötődni fogok dr. Jekyllhez, bármilyen nehéz is ezt a típust fellelni.

Találtam valamit, amit szeretek, és most hagyom, hogy végezzen velem.

Megosztás: