+ Irodalom

Megéri a pénzét a magyar

A tekintélyelvű társadalom abszolút találó leírása e regény, ahol mindenki felfelé nyal, és lefelé rúg.

Kerékgyártó István: Hurok. Budapest, Kalligram, 2014, 170 oldal, 2600 Ft

A tekintélyelvű társadalom abszolút találó leírása e regény, ahol mindenki felfelé nyal, és lefelé rúg.

Kerékgyártó István könyve azon regények közé tartozik, melyek könnyednek tűnnek, nem is vastagok, mai témát ígér, ezért kiválóan megfelel egy délutáni szieszta előtti olvasgatásra, aztán ha bealszunk, úgy is jó. De nem, letehetetlen, a 170 kisméretű oldalt úgy két és fél óra alatt faltam fel.

A szerző, miután a tudománnyal kacérkodott, az üzleti életben kötött ki, sikeressé vált, aztán negyvenhét évesen úgy döntött, abból az életből elég, s írni kezdett. Már első regénye, a Vagyonregény is ahhoz a (privatizáló) világhoz kapcsolódott, amit az üzleti világban ismert meg, a Rükverc címűt pedig máig sikerrel játssza a Katona József Színház, ebben is a valóságban járunk, egy hajléktalan, hétköznapi ember sorsát ismerjük meg, visszafelé elmesélve.

Ez utóbbi módszert azért emeljük ki,

mert Kerékgyártó sajátos szerkezetet ad a Huroknak, melynek alcíme: pénzmagyar, (bár lehetne bazmegmagyar is). A nyolc történetben nyolc sors kapcsolódik össze, egy minisztertől indulunk s végül egy kurvánál kötünk ki, akinek a „karjaiban végzi” a miniszter, de hogy hogyan, azt nem áruljuk el, mert slusszpoénnak kiváló.

A sztorik végig ébren tartanak bennünket, hisz minden egyes esetben rafinált módon fokozódik a feszültség. Erre mondják, hogy kész regény. A humoros (vagy éppen nem) párbeszédek is etetik velünk a művet.

A korrupt, iszákos

miniszteri irodájában találjuk először magunkat, aki aláz titkárnőt, személyi titkárt egyaránt, mert őt is alázta, verte az apja. Sírva röhögünk, mert elképzeljük, hogy az utóbbi időkben egy miniszteri irodában talán tényleg így zajlanak a dolgok, megy egyfelől a miniszter-uramozás, a nyalás felfelé, és a bazmegolás és szopatás lefelé. A miniszter rájön, dettó korrupt államtitkára átveri, ezért ki akarja csinálni. De ő sem rest lefelé rúgni, egykori gimis osztálytársát, az állami vállalati igazgatót buktatja meg, mert hát őt meg ez a korrupt disznó verte át. A kisemmizett, semmihez sem értő egykori igazgató hát azt zsarolja meg, akit ő hozott kiváló pozícióba a privatizáció során: egy erdélyi vállalkozót, aki egy egész üzletláncra tett szert. Ám ő meg meg buzi, perverz pedofil, akiről szintén van olyan kompromittáló anyag, ami miatt tejelnie kell. Ijedtében felszámolja az albérletet is, ahol szeretőjével találkozgatott, aki amúgy alkalmazottja, az egyik lepattant boltot viszi a nyolckerben. A meleg fiú bánatában az egyik boltosnőbe köt bele, hogy slampos, büdös, ronda, ráadásul lopáson  kapja, hát kirúgja. Pedig a pénz arra kell, és már ez a regény hatodik köre, hogy öccse törleszthesse drogozása miatti adósságait. Aki már csak egykori barátnőjében reménykedhet, hogy adósságát megadhassa az őt életveszélyesen megfenyegető drogmaffiának, aki ezért ismét luxuskurvának állva köt ki a hotelszobában, ahol nem más, mint a miniszter fogadja.

Talán már így is sokat elárultam,

hisz a lényeg éppen a sztori. De nem csak az, mert mindegyik elemi erővel ábrázolja a magyar valóság eltérő szintjeit. A tekintélyelvű társadalom abszolút találó leírása e regény, ahol mindenki felfelé nyal, és lefelé rúg. Ám olvasáskor minél feljebb vagyunk, annál inkább kuncogunk az adott fejezet főhősén: a miniszteren vonyítva röhögünk, ám beosztottján, az államtitkáron is. Ahogy ő megalázza iskolatársát, már kevésbé, de hát ő is velejéig korrupt, ráadásul buta. Középen, az erdélyi származású vállalkozónál már sokkal érzékenyebb terepre kerülünk, hisz őt melegsége miatt zsarolják, ámbár ő meg kőgazdag, még az igazgatót is átverte, tehát miért szolidarizálnánk épp vele? A meleg fiúval már inkább, sosem fogja a társadalom elfogadni, beosztott kolléganői is lebuzizzák. De hát ő meg férfimódra alázza beosztottjait, a nőket, a macsót játszva el, hát ő is mehet a fenébe. A kirúgott, ráadásul magára hagyott boltosnő egyedül neveli két fiát, az öccse is őt pumpálná – itt már elszorul a szívünk, ez már a mélyszegények és megnyomorítottak világa. Ahonnan csak a heroin emelhet a boldogságba, persze a drogos csávó ismét felemás figura. A kurvává tett, orvos családból származó árva lány viszont igazi tragika.

Úgyhogy nem csodálkoznánk, ha a regény tragikomédiaként a színpadon kötne ki.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Népszerűek

To Top