Hazánk legnagyobb tájegysége, nem pusztán temérdek növény, de megannyi művészeti ág táptalajaként szolgált és vált számos képzőművész ihletet adó “sztárjává”.
A debreceni MODEM-ben 2014. május 11- szeptember 21-ig az Alföld játssza a főszerepet! A tárlat egy egyedülálló válogatást kínál, ahol a szeretett síksághoz kapcsolható remekművekből kirajzolódik a lapos tájegység utánozhatatlan kalibere és történelme. Az Alföld úgy lett a vizuális művészetek legnagyobb földrajzi múzsája, hogy ábrázolás szempontjából gyakorlatilag egy anti-tájról beszélhetünk.
A kiállításon alkotások széles skálája vonul fel, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a rangos műveken keresztül rávilágítson a helyi kultúra szellemi gyökereire, a társadalmi változásokra, illetve rákérdezzen a látogató, tájhoz fűződő személyes viszonyára is.
Az Alföldet a magyar vizuális alkotók, inspiráló atyaúristeneként is lehetne definiálni, hiszen nincs még egy olyan tájegység hazánkban, mely ennyi festőt ösztönzött volna ecsete bősz használatára. Már maga a tárlat is több, mint 100 alkotást vonultat fel az Alföld jegyében, egészen 200 évre visszamenőleg.
A kiállítás több szekcióból áll, minden blokk egy bizonyos tematikára felhúzva vizsgálja kedvenc lapos tájegységünket.
Elsőként egy olyan korszakban láthatjuk, mikor az Alföld maga is egy vágyott délibáb képében jelent meg: a nemzeti identitás és a kívánt világ tere volt. Olyan festővirtuózok alkotásai találhatók meg itt, mint Markó Károly műve, az 1853-as Magyar alföldi táj gémeskúttal, illetve a XIX. század sztáralkotóinak – Barabás Miklós, Ligeti Antal, Than Mór, Lotz Károly, Munkácsy Mihály és Mednyánszky László – meghatározó munkái is. A legnagyobb durranás talán Csontváry Kosztka Tivadar Vihar a nagy Hortobágyon című műve, melyet Haranghy György amatőr fotográfus fényképeivel illusztrált, Hortobágyról szóló tudományos előadása ihletett.
A második egység az Alföldet, mint konkrét tájat, életművek nagy inspirálóját mutatja be. Az itt bemutatott alkotók – így például Tornyai János, Koszta József, Tóth Menyhért – művészetében közös, hogy a fővárosi és külföldi akadémiákon végzett tanulmányaik után a falusi környzetet választották lakóhelyül, ez a miliő alakította egyéni hangjuk kibontakozását.
Az utolsó szekció az 1945 után főként Hódmezővásárhelyhez kötődő alföldi festők – Kurucz D. István, Kohán György, Németh József és Szalay Ferenc műveit veszi górcső alá. Habár a táj képe és a lakók életvitele drasztikusan megváltozott és a paraszti életmód a TSZ-esítés miatt gyakorlatilag megszűnt, a szocialista fejlődés helyett mégis a letűnt korok iránti nosztalgia érezhető az alkotásokon.
A filmek szerelmesei is örülhetnek, hiszen látható lesz a puszta ihlette első magyar művészfilm is, ahol az elsődleges szerepet kivételesen nem a színészek vagy a forgatókönyv, hanem a táj szépsége kapta (Georg Höllering, Hortobágy, 1936). Az Alföld a 60-as évektől került ismét a mozgókép látterébe – főként Jancsó Miklós és Szomjas György filmjeiben -, ahol az Alföld egy olyan helyi western köntöséül szolgált, ahol a törvényen kívüli magányos hős bő gatyában és cifraszűrben vívja meg a néző helyett a jó és a rossz, az egyén és a hatalom, berögzült ősi rend és gyorsan változó jelen örökös harcát. Érdekesség, hogy éppen a tárlattal egy időben készült el Hajdú Szabolcs – egy hortobágyi rabszolgatelepen játszódó – legújabb, a Délibáb című filmje, mely ismét a western zsáneréhez nyúl. A kiállítás Szilágyi Lenke a forgatáson készített stillfotóival zárul.
Kurátor: Eleőd Ildikó művészettörténész
A kiállítás művészeinek listája: Almási Gyula Béla, Barabás Miklós, Barcsay Jenő, Bihari Sándor, Bikessy-Heinbucher József, Boromisza Tibor, Csontváry Kosztka Tivadar, Deák-Ébner Lajos, Endre Béla, Erdős Péter, Fejér Csaba, Fényes Adolf, Fülöp Erzsébet, Haranghy György, Hézső Ferenc, Holló László, Georg Höllering, Izsó Miklós, Jancsó Miklós, K. Spányi Béla, Káplár Miklós, Kohán György, Kósa Ferenc, Koszta József, Kovács Mári, Kurucz D. István, Ligeti Antal, Lotz Károly, Maghy Zoltán, Markó Károly, Mednyánszky László, Munkácsy Mihály, Nagy István, Németh József, Orlai Petrich Soma, August von Pettenkofen, Rudnay Gyula, Sterio Károly, Szalay Ferenc, Szilágyi Lenke, Szomjas György, Szurcsik János, Than Mór, Tornyai János, Tóth Menyhért, Zahoray János
Kölcsönző intézmények, galériák: Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum (Budapest), Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest), Néprajzi Múzeum (Budapest), Janus Pannonius Múzeum (Pécs), Déri Múzeum (Debrecen), Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum (Győr), Herman Ottó Múzeum (Miskolc), Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely), Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, MSZP Hódmezővásárhely, Móra Ferenc Múzeum (Szeged), Kohán Képtár (Gyula), Damjanich János Múzeum (Szolnok), Boromisza Tibor Emlékház (Szentendre), Kovács Gábor Gyűjtemény (Budapest), Virág Judit Galéria (Budapest), Antal-Lusztig-gyűjtemény (Debrecen), Kieselbach Tamás, Tóth Árpád és egyéb magángyűjtemények
