Radiokarbonos vizsgálatok teljes bizonyossággal igazolják, hogy a magyar egyház emblematikus alakjának, Kalocsa első érsekének a maradványait tartalmazza a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyház-i kripta.
A kriptát először 1910 körül tárták fel, ami közel 3,80 méter mélységben található a mai Főszékesegyház alatt.
Régészlányok munkában. A szerző felvételei.
A benne talált leletet azóta kalocsai Katona István házban található Érseki Kincstárban őrzik. Ezek: egy ezüst kehely, paténa, ezüst pásztorbot, főpapi gyűrű, kis arany mellkereszt és három palliumtű, ami azt mutatja, hogy kizárólag érsekről lehet lehet szó.
A mély ásatás.
Egy téves művészettörténeti szakvélemény alapján a vörös márvány koporsón lévő tábla szerint az a Győr nembeli Saul érsek (1193-1202) maradványait tartalmazta – mondta Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke. Hozzátéve azt is, hogy egy kérdőjel is látható a táblán, jelölve a korabeli régészek bizonytalanságát.
Templombelső, főhajó
A mostani felfedezést – miszerint mégis az első érsek az, akit a kriptában találtak – radiokarbonos vizsgálatok (AMS) tették lehetővé. A csontmaradványból vett két ujjcsont vizsgálatával jutottak erre az eredményre. A számítások alapján a leletek 1001–1030 körüli időpontból valók, ami csak Asztrik érsekre utalhat.
