+ Riport

Makói kísérlet mozival és kukoricával

Ha ugyanakkor vetítjük az új filmeket, amikor a nagyvárosi Cinema City, nálunk is lesz közönség?

Ha ugyanakkor vetítjük az új filmeket, amikor a nagyvárosi Cinema City, nálunk is lesz közönség? Muszáj pattogatott kukoricát és kólát árulni? Makón belevágnak.

Egy város például attól is város, hogy van mozija.

Ez az egyöntetű vélemény alakult ki azon a közmeghallgatáson, amelyet Makón tartottak nemrég filmszínház-ügyben. A huszonháromezres dél-alföldi városban 2007-ben tartották az utolsó vetítést. Azóta több fórumon zajlott a polémia arról, mit lehetne tenni. A helyi önkormányzat többek között a Délvilág című megyei napilap internetes változatán megjelent cikk kommentjeinek (kommentek 1, kommentek 2) hatására döntött úgy, közmeghallgatást rendez. Akik eljöttek – közel ötvenen – többnyire határozott elképzeléssel érkeztek. Kiderült, óvónők, tanítónők szívesen hoznának csoportokat délelőtti, bérletes vetítésekre. Szülők arról beszéltek, hogy egy 8-10 éves gyereket egyedül nem lehet elengedni, főleg este, a harminc kilométerre lévő Szegedre. Családostul viszont a szegedi mozitúra már komolyabb kiadás, főleg busszal. És bár étteremmel, vásárlással együtt vonzó program, mégsem engedhetik meg maguknak sokan. Arról nem is beszélve, hogy a film vége után hanyatt-homlok rohanni kell a pályaudvarra, hogy elérjék az utolsó járatot haza. Ha viszont Makón is lenne vetítés, oda el mernék engedni a gyereket, akár egyedül. Másrészt a szülők kettesben is szívesen elmennének, nem föltétlenül a film, hanem a nosztalgikus élmény kedvéért. Az ifjúsági klub tagjai azt mondták, ha Makón és Szegeden ugyanakkor adnának egy új filmet, itthon néznék meg.

A vélemények alapján a képviselő-testület döntött, nemrég pedig sajtótájékoztatón jelentette be Buzás Péter polgármester, hogy nyártól ismét lesz mozi Makón, nem a régi épületben – azt felújítani több százmillió forintba kerülne –, hanem a Hagymaház színháztermében. Az önkormányzat húszmillió forintot szánt a próbaüzemre, kiírták a közbeszerzést a technikai háttér beszerzéséhez. 1000 és 1200 forintos jegyárakkal számoltak, attól függően, hogy háromdimenziós vagy sima film megy. Kiderült, megoldható, amit a leendő közönség vár: a premierfilmeket ugyanabban az időben adják, amikor a megyeszékhelyen. A bevétel fele a forgalmazóé, a másik fele az üzemeltetőé. Az önkormányzat év végén, a látogatottság alapján dönt arról, hogy jövőre folytatódik-e a vetítés. Ehhez nem kell nyereségesnek lennie a vállalkozásnak, a nullszaldó körüli eredménynek már örülnének.

– Megjósolhatatlan, hogy azok közül, akik sürgetik a mozit, végül mennyien fognak tényleg jegyet venni – mondja Sarnyai Tibor, a polgármesteri hivatal referense. – Ha az derül ki, hogy nagyon ráfizetéses, nem érdemes erőltetni. Azt senki sem várja, hogy minden vetítésen négyszázan fognak ülni a teremben, a plázában is előfordul, hogy egy-egy alkalommal húsz ember ül ott. A nagy moziüzemek azonban nem csak filmet kínálnak, hanem hozzá tartozó kellékeket is, kólát, pattogatott kukoricát.

A kérdés a közmeghallgatáson is fölmerült: lehessen-e enni filmezés közben? Akadt olyan vélemény, miszerint ezt nem kellene megengedni, a vita azonban eldőlt: a Hagymaháznak kukoricapattogatót is vásárolnak.

Szokatlan feladat lesz, de nem teljesíthetetlen. Makón a kilencvenes évek közepe óta nem intézmény, hanem közhasznú társaság, majd nonprofit kft. látta és látja el a közművelődési feladatokat. A cég a hagyományos népművelői profil mellett sportcsarnokot üzemeltet, nyaranta pedig két nagy szabadtéri programot rendez, az Operettfesztivált és a Makói Muzsikát, ezeknek külön-külön is több tízezer nézője van. Szintén országos jelentőségű rendezvény a Páger Antal Színészdíj átadása. A városban született művész pecsétgyűrűjének másolatát 2002 óta adják át az arra érdemesnek tartott utódoknak, eddig Halász Judit, Garas Dezső, Király Levente, Venczel Vera, Csákányi Eszter, Kern András, Törőcsik Mari, Kulka János, Bánsági Ildikó, Rudolf Péter, Kútvölgyi Erzsébet, Cserhalmi György és legutóbb Gáspár Sándor vehette át a színházteremben. A Hagymaház 1936-ban, eredetileg a hagymatermelők székházának, értékesítési centrumának épült, majd hosszú ideig művelődési központnak használták, míg életveszélyessé nem vált a belógó mennyezetű nagyterem. Felújítást terveztek, de végül csak egy falrész maradt meg a régiből. 1998-ra, Makovecz Imre tervei alapján épült föl az új, tágas színházteremmel, amelynek nézőtere a színpad felé lejt. Mindenki látni fogja a vetítővásznat.

Bárhogyan alakul, az már biztosnak látszik, hogy ha rosszul sikerül a kísérlet, emiatt a városvezetést nem fogják bántani a politikai ellenfelek. Pénteken a Jobbik városi elnöke, Kiss Attila sajtótájékoztatón hívott össze, és arról beszélt, pártja üdvözli az ötletet, amelyet egyébként korábban saját helyi választási programjukban, a Návay-tervben is megfogalmaztak. Kiss szerint ez az első olyan intézkedés az utóbbi húsz évben, amely hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok helyben maradjanak.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top