+ Irodalom

Nem kíváncsi többé erre az országra

Bakos András egy politikai facebook bejegyzés kapcsán ajánl verset a Költészet napjára.

„Kétharmad+Jobbik… Elég volt. Befejeztem. Nem vagyok kíváncsi erre az országra. Rázárom a fedőt, mint egy befőttes üvegre, és elteszem a kamra leghátsó polcára. Időnként majd ránézek, hogy lássam, hol tart a rothadás folyamata. Aki akar, megtalál. Kiszálltam.”

G. G., egykori grafikus kollégám írta ezt a Facebookon. Jó néhány bejegyzés született ebben a témában a hétfőre virradó éjszakán, ezért döntöttem úgy, hogy verset keresek a tömeges életérzéshez. Nyilván egy egész antológiára valót lehetne találni, én a legkifejezőbbnek – talán azért, mert nemrég olvastam – ezt gondolom.

Bakos András

Csoóri Sándor

Hó emléke

Néha meggondolja magát a tél

és havazni kezd,

sűrűn, kétségbeesve havazik, mintha csak attól félne,

nem éri meg a holnapot.

Legjobb ilyenkor kikapcsolni telefont, ajtócsengőt,

bort forralni a kályhán,

belelapozni elmúlt levelekbe

s úgy nézni vissza az életemre is, mintha nem történt volna meg,

mintha nem nézett volna rám ágyú se, parázna szem se,

elrongyolódott kézfejek nem nyúltak volna kezemért,

és minden, ami politika volt, szerelem, harangzúgás,

óceáni távlatban újra várna –

Legjobb ilyenkor elképzelni,

hogy sírhatok még elveszett fejem után,

ágyak, féltestek s borzas vánkosok fölé

szél hajt be orgonákat,

s az utolsó földi ítélkezésen

ott állhatok majd jó társak oldalán

könnyű ingben, könnyű kabátban,

túl füstön, kocsmákon, temetőkön,

egy fennkölten züllő ország szemével

farkasszemet nézve,

fejemben hó emléke,

hó, hó, mintha egy katedrális vakolata

hullna csöndben.

Kattints ide a hozzászóláshoz

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

I accept the Privacy Policy * for Click to select the duration you give consent until.

Népszerűek

To Top