Meztelen testek és izmok tánca

Második alkalommal, négy estén át mutatkozik be a hazai kortárstánc legjava áprilisban a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban. A keleti országrészben ritkán látható műfaj négy remekművét választották ki a sorozathoz, hogy a harmadik emeleti kiállítóteret ideiglenesen színházzá alakítva közelebb hozzák a városhoz a kortárs táncot.

Az első estén a Hodworks Pirkad című produkcióját láthatja a közönség, amelyet ahúsz legkiemelkedőbb kortárs táncelőadása közé választotta az Aerowaves nemzetközi hálózat 2014-ben. A darabban a mozgás teremtését követhetjük nyomon, ahol a test egy tájhoz hasonlóan, intim közelségben tárul fel előttünk. A meztelen testet az izmok rajzolata, a bőr gyűrődései, az érintések lenyomata, a bőrpír öltözteti fel. A kölcsönhatások folytonossága, a megállíthatatlan változások a táncosoktól rendkívüli tudatosságot, erőt, kifinomultságot és figyelmet követelő performansszá alakítják ezt az emberi-fizikai tapasztalások ritka pillanatait kutató, merész előadást. Előítéletmentes, szabad és radikális testkutatás, ahogy Hód Adrienntől megszoktuk, kizárólag 18 éven felülieknek.

A második napon két rövid Grecsó Zoltán koreográfia kel életre. A Konyhaasztalban két determinált pozíció, a só- és a borstartó keveredik össze, feketék és fehérek, igenek és nemek. A figurák a női és férfi szerepekről beszélnek, humorral és fekete derűvel; a te és az én taszítását és vonzását, oldásának és kötésének csomó-pontjait feszegetik. A második előadás, a Szigorúan ellenőrzött vágyak a köznapiságok valóságait keresi: az átlagember és a vágyai közti határvidékeket, valamint az általános és az egyedi nézőpont közöttit. Azt a hidat, amely a generált valóság és a saját, egyéni tudat között ível át, mint egy sorompó, amely mellett a bakter egész nap csak ül és vár, s napjában kétszer letekeri. Utazik, mialatt elrobognak mellette a vonatok, de csak az álomképeiben, a két végtelenbe futó sínpáron, vágyai soha össze nem érő paralleljén.

Grecsó Zoltán: Szigorúan ellenőrzött vágyak

Radiobalett: a szerelem termeszete, fotó: Dömölky Dániel

A Radioballet két független táncművész, Egyed Bea és Újvári Milán alkalmi projektekre összeálló formációja. A szerelem természete tolmácsolásukban szintén kizárólag 18 éven felüliek szól, „intim, lírai, szemérmetlenül szemérmes és egyben komolysága mellett is vicces önvallomás arról a tébolyult állapotról, amelyet amúgy szerelemnek hívunk.”

Gemza Péter, Hegymegi Máté és Ishii Junya zenés-táncos elmélkedése az elmúlásról zárja a minifesztivált vasárnap. Az Asagao című előadás a jisei (búcsúvers, halálvers, zen-szerzetesek, szamurájok és haiku-költők versei a halál mezsgyéjéről) világát próbálja megragadni és közvetíteni zenés-táncos színházi nyelven. A hajnalka (asagao) kúszónövényt jelent, mely augusztus táján virágzik különböző színekben. Virága hajnalban nyílik, és még aznap elhervad, innen japán neve: „reggeli arc”. Mivel virágai ilyen rövid életűek, ezért e növény a múlandóság szimbóluma.