Híres alkotók festette naplementék színei alapján meg lehet becsülni, mennyire volt szennyezett a Föld légköre a múltban – állítja a Atmospheric Chemistry and Physics című szaklapban kedden megjelent tanulmány.
Az óriási vulkánkitörésekkel a légkörbe kilökődő hamu és gáz részecskéi (aeroszoljai) visszaverik a nap egyes sugarait, így különleges, a szokottnál vörösebb árnyalatúra színezik az alkonyatot – számolt be a tanulmányról az Európai Földtudományi Unió (EGU) közleménye.
Amikor az indonéziai Tambora tűzhányó 1815-ben kitört, az európai festők úgy láthatták, színt vált az égbolt. A kilövellt por és gázok a légkörbe kerülve körülölelték a Földet, és amint lebegő részecskéik visszaverték a napsugarakat, ragyogó vörösre és narancsra festették a napnyugtát még akár három évvel a kitörés után is.
Akkoriban William Turner angol festő örökítette meg vásznain ezeket a lélegzetelállító naplementéket. A tudósok az ő művei mellett más nagy mesterek festményeit is elemezték, hogy információt szerezzenek a légkör hajdani összetételéről.
Krisztosz Zerefosz, a tanulmány szerzője, az Athéni Akadémia légkörfizikusa kutatócsoportjával olyan napnyugtafestmények nagy felbontású fotóit elemezte, amelyek 1500 és 2000 között készültek. Ebben az időszakban a Földet több mint 50 gigászi vulkánkitörés rázta meg. A több száz festmény analízisével arra kerestek választ, vajon az egyes műveken a horizont vörös-zöld aránya elárulja-e, mennyi aeroszolrészecske került az atmoszférába.
Azt fedezték fel, hogy a nagy mesterek festményein ez az arány erősen összefügg a légkör aeroszoltartalmával. Nem befolyásolja, ki volt a művész és milyen iskolához tartozott – mutatott rá Zeferosz.
Ha több aeroszol szennyezi az eget, az vörösebbnek tűnik. Hasonló hatások tapasztalhatók ásványoknál, illetve ember alkotta aeroszolok esetében.
Ezután kísérlettel is alátámasztották feltevésük helyességét. Megkértek egy híres festőt, készítsen képeket a naplementéről a görögországi Ídra szigetén, míg elhalad felette egy szaharai porfelhő, illetve az esemény után. A művész nem tudott a felhőről.
A tudósok összehasonlították a légköri aeroszolok modern műszerekkel mért optikai átlátszóságát azokkal az értékekkel, amelyeket a festmények vörös-zöld aránya alapján becsültek, és az találták, a kettő közel áll egymáshoz.
Mivel az aeroszolok visszaverik a napfényt, abból kevesebb éri el a Föld felszínét, ezért a hőmérséklet lehűl.
A Tambora kitörése nagyjából tízezer embert ölt meg, ezután több mint 60 ezren az éhezés vagy a betegségek áldozatai lettek a katasztrófát követő „vulkáni télben”. Abban az évben – írják – elmaradt a nyár.
