Az elkövetett apró baki és a helyreigazítás miatt olvasóink szíves elnézését kérjük!
Mély fájdalommal tudatjuk minden kedves olvasónkkal, hogy tragikus hirtelenséggel elhunyt Tárádi Péter, a kiváló férj, apa, újságíró és horgász, akinek oly sok mindent köszönhet nemcsak lapunk, de az egész magyar nemzet, akinek a munkája nélkül nem olyan lenne magyar nyelv, amilyennek most ismerjük. Az elhunytat a szerkesztőség saját hallottjának tekinti.
Helyreigazítás 1.
Előző számunkban azt állítottuk, hogy a néhai Tárádi Péter horgász volt, holott tágabb családi körében is ismeretes és dokumentált, hogy sosem fogott a kezében horgászbotot. A félretájékoztatásért minden kedves olvasónk elnézését kérjük.
Helyreigazítás 2.
Kettővel ezelőtti számunkban tévesen állítottuk, hogy Tárádi Péter tragikus hirtelenséggel távozott az élők sorából. Az igazság az, hogy már régóta súlyos betegségben szenvedett, úgyhogy a halála igazán senkit sem lepett meg, Az érintettől elnézést kérnénk, de sajnos már nem áll módunkban.
Helyreigazítás 3.
Örömmel tudatjuk olvasóinkkal, hogy három nappal ezelőtti számunkban megjelent “elhunyt Tárádi Péter, a kiváló férj, apa, újságíró és horgász, akinek oly sok mindent köszönhet nemcsak lapunk, de az egész magyar nemzet, akinek a munkája nélkül nem olyan lenne magyar nyelv, amilyennek most ismerjük” – állítás nem igaz, hiszen nem Tárádi Péter, hanem édesapja, Tárádi Péter Lajos távozott az élők sorából. Ő valóban kiváló horgász volt, közepes újságíró, néha tűrhető apa, de annál rosszabb férj. Többször megcsalta a feleségét, és még kérkedett is a hódításokkal, nem járt haza, és a fiának köszönhető szíves közlés szerint a 220-ból kihúzott rádiózsinórral verte őt, ha részegen hazatántorgott. A szerkesztőség ezúton osztja meg Önökkel hivatalos álláspontját, miszerint nemhogy nem tekinti a saját halottjának, de reméljük, hogy a sírba magányosan vonul, és utolsó mondata miatt: “Fiam, minek dolgozol abba a bulvárszemétbe” posthumus bepereljük becsületsértésért.
