Parkolok

A Toll a füledbe! pályázatunk Nemzeti agycirkusz kategóriában első helyezett Varsányi Mihály írása.

Gyere még, gyere, gyere. Van még vagy fél méter, gyere, ha mondom. Gyere még…állj! Szerencséd, hogy segítek, pont nem érintetted a feleséged magánéletét, tudod, hogy milyen mérges lesz, ha kicsit is a közelébe kerülsz. Amúgy sem akarod pontosan tudni, hogy megcsal. Elég azt sejteni barátocskám, ne forgasd magadban a kést. Még két centi, és kiborul az egész, minden méregdrágán vásárolt piperéje, ruhája és az összes otromba hazugsága keresztülgurul az úton mindenki szeme láttára, kell ez neked? Te jó ég, el sem merem képzelni, hogy mit kaptál volna, ha még a testét is érinted! Nem, a kormányt még egy kicsit balra. Jó, most tedd egyesbe, jöhetsz. Gyere még. Mitől félsz, gyere már. Vigyázz, nem azt mondtam, hogy menj orral az adóhivatalnak! Persze, szerintem is megérdemlik a szemetek, de nem ez a lényeg. Az a tanácsom, barátocskám, hogy lapulj meg szépen, mintha nem is léteznél. Örülj, hogy csak egy évi fizetésedet vették el a múltkori hajcihő után, amikor feketén adtad el két gomblyukadat. Persze, én se szoktam számlát adni, de engem valahogy sosem kapnak el. Talán mert nem hajtok beléjük hátulról. Na jó, még egy kicsit jöhetsz, mert másképp nem férsz be, de csak a saját felelősségedre. Ha eljárás indul ellened, engem nem ismersz! Jó, állj. Hát nem tudom, nem nagyon stimmel, eléggé kiáll a hátulja. Lehetek őszinte veled? Kicsit nagy az autó. Kellett neked Trabantot venni, amikor ott állt egy kispolszki is a szeméttelep mellett, csak az ugye nem volt elég csillivilli. Ne akarj balra menni, az a főnököd kocsija. Jobb oldalt meg az anyósod kerekes vásárlószatyra áll, na akkor mégis inkább balra menj, de vigyázz, már csak tíz centire vagy a bércsökkentéstől. Hopp, ez mínusz ötven rongy jövő hónaptól, nem tehetek róla, én szóltam előre. Jól vagy? Csak mert kicsit vörös a fejed, mondjuk tényleg elég meleg van. Ne, rézsút előre ne próbálkozz, ott a havi bevásárlásra félre tett pénz van, na öregem, nem így ismertelek, három éhes gyerektől elvonnád az ételt, csak hogy leparkolhass? Most meg a tetőn akarsz lyukat vágni… Nem is értem, hogy felejthetted el a devizahitelt, hiszen négy éve saját kezeddel szerelted a kocsi tetejére. Igaz akkor még csak tizedekkora volt, kicsit elhízott a lelkem. De lehet-e hibáztatni egy édesanyát (gondolok itt a bankra), amiért enni ad éhes gyermekének? Igaz, épp attól kérdezem, aki az imént egy kis kényelemért cserébe még a saját gyerekeit is koplaltatta volna. Mit tátogsz? Nem hallom, kinek az alját? Legalább húzd le az ablakot, ha mondani akarsz valamit. Tudom, ezt is csak az új törvény miatt nem teszed, amely kimondta, hogy minden köbméter zárható térbe engedett levegőért tíz rongy fizetendő az államnak, de én a helyedben nem lennék ilyen fukar. Most meg fejbe lőtted magad azzal a pisztollyal, próbálkozz csak, nem úszod meg ilyen könnyen, senki nem fog beparkolni helyetted, akármeddig fekszel is a kormányon.

Megosztás: